Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Bodó László: Adatok Knezić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez I.
A temetési szertartást végző lelkész ugyanaz a Jeronim Zsivkovity, aki Kapitány Katalint is elkísérte utolsó útjára. A szerb és a magyar nyelvre lefordított másodlatokat Beslity István parochusz hitelesítette kézjegyével és a templom pecsétjével Pomázon, 1941. március 10-én. Kalló Erzsébet halálának időpontjából következtethetjük, hogy leányának, Kapitány Katalinnak elhunyta után még csaknem egy évig (9 hónapig) viselhette gondját két szép leány unokájának. Ebbeli tevékenységében szívesen vett segítséget kapott Lévay Sándor Károly kanonoktól és rokonától, Kalló Tivadar poroszlói földbirtokostól. Halálával azonban unokái végleg árvaságra jutottak. Szerencséjükre a poroszlói Babocsay György és (majd fia Sándor) utólag Praznovszky Lajos, Bartakovics Béla érsek és sokan mások, akik becsülték a vértanú tábornokot és hátrahagyottait - kitartóan szolgálták az árvák neveltetését s azt, hogy a császári hatalom semmiféle szintű szervei, legfőképpen a helyi szervek ne zaklassák őket! Itt kell megjegyezni, hogy a nagymama, Kalló Erzsébet családneve a vizsgált dokumentumokban több változatban fordul elő: - szerb nyelvű halotti anyakönyvi kivonatában leánykori neve nincs feltüntetve, - ugyanezen halotti anyakönyvi kivonatának magyar nyelvű változatában az idegenkezű bejegyzés szerint: Kalló, - leányának, Kapitány Katalinnak születési anyakönyvi kivonata szerb nyelvű változatában Kalo, magyar nyelvű fordításban pedig Kalló. Megjegyzendő még az is, hogy Egerben, ha nem is gyakori, de előfordul mindmáig a Káló családnév. Arra azonban a vizsgálat nem terjedt ki, hogy ez utóbbiak leszármazottaknak tekinthetők-e? Újabb adatok a Grőber-Knezic család történetéhez Knezic Olga és Irén leszármazottai A nagymama, Kalló Erzsébet halála (1854. február 20.) után teljes árvaságra jutott két Knezic leány, a 9 éves Olga (Auguszta Erzsébet), és a 7 éves Irén (Szidónia Anna) Poroszlóra kerültek gyámjukhoz, Kalló Tivadar földbirtokos házához, aki nagybátyjuk volt. Itt nevelkedtek mindaddig, amíg eladó sorba nem kerültek. Olgát Gröber József vette feleségül. E két fiatal egybekelését követően Irén Olga nővére házába költözött. Itt ismerkedett meg Grober József öccsével, Sándorral, aki őt feleségül kérte s vette. Itt, eme esemény folyamatában utalni helyes a Gőrber család eddig megismert históriájára. A családnévből következtethetően valamelyik Grober ős a XVIII. század közepe táján költözhetett be az országba, amely összefügghetett a török-magyar háborúkat követő betelepítésekkel. A vértanú tábornok egyenes ági leszármazottainak birtokában lévő feljegyzések, adatok szerint az általuk tudott legidősebb Grober, aki Ferenc névre hallgatott 23 , 1801-ben született Gyöngyösön és árván jutott (költözött) Egerbe. Itt vette feleségül 23 A Grober család, Olga és Irén családja leszármazottairól Henkey-Hőnig Vilmos és tábornoktársa, Köllner Kornél készített származási összeállítást, amit Henkey-Hőnig Katalin asszony rendelkezésemre bocsátott és emlékezete alapján kiegészített, ill. pontosított (elsősorban a leszármazottak elhunyt tagjainak időpontjait). Itt jegyezzük meg, hogy Kollner Kornél tábornok rokona is volt Henkey-Hőnig Vilmosnak. 293
