Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők

A márványkövek a múlt század utolsó évtizedeitől terjedtek el tömegesen, amikor a vasút- és úthálózat országos kiépülése után lehetővé vált az építő- és alapanyagok távoli területekre való szállítása. Ennek emlékei a Zsidó temetőben figyelhetők meg a legnagyobb arányban. Itt sorakoznak a módos földbirtokosok, kereskedő és értelmiségi réteg gránit és márvány obeliszkjei. Nagypolgári ízlés szerint a leghíresebb műhelyekkel kiviteleztették síremléküket. Pl. Budapesten Gerenday A. és fia, Enterprise, Nagykőrösön Kohn, Szolnokon Czeglédi Sándor, Miskolcon Edelstein). Vasból készült sírjelek viszonylag kicsi számban fordulnak elő, nem őriznek közösségi hagyományt. Többségük kereszt alakú, nem formájuk, hanem kovácsoltvas díszítményeik figyelemre méltóak. (19., 20. kép) Az 1980-as években is készült kovácsoltvas-sírkereszt. 19. kép. Kovácsoltvas sírkereszt az Alsó 20. kép. Kovácsoltvas sírkereszt az Alsó temetőben. A szerző felvétele. temetőben. A szerző felvétele. A sírjelek díszítményei közül az általánosan elterjedt szív, szomorúfűz, virágdíszítményeken, valamint a vallási hovatartozást kifejező kehely, kereszt, Dávid-csillag-ábrázolásokon kívül a legváltozatosabb szimbólumokat és formai megoldásokat a Zsidó temetőben találtam. Foglalkozásra utaló jelet csak a cigány zenészek síremlékén láttam. A sírjelek feliratait vizsgálva megállapítható, hogy a kezdő kifejezések közül az általánosan használt „Itt nyugszik ..." a legelterjedtebb Hevesen is. A felszámolt református temetőben előfordult „Állj meg vándor ..." kezdő formula is. Az elhunyt érdemeit méltató mondatok nem gyakoriak, szinte kizárólag köztiszteletben álló személyek (orvos, tanár, városi tisztségviselő, földbirtokos) síremlékén fordulnak elő. Gyönyörű példáit találhatjuk a Zsidó temetőben Fischoff Márk, Barabás Béla, Spitzer Mór síremlékein. A református feliratokra a méltató szöveg nem jellemző. A megemlékezés néhány szélsőséges formája cigány sírem281