Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi temetők
A módosabb, rendszerint nemes családok kriptát építettek. A felszámolt református és róm. kat. temetők sok nemesi család kriptáját rejtették. Napjainkban a Felső temetőben főleg a kápolnához közel eső részeken található néhány, az Alsó temetőben a feldúlt Dobóczky-kriptán kívül négy-öt, az utóbbi másfél évtized alatt épített kripta van. Az égtáj szerinti, kelet-nyugati tájolás a Zsidó temetőben mindmáig kizárólagos maradt, de a legtöbb temető régi részén nyomai felfedezhetők. Ma az újabb szakaszokon a sírok az utakhoz igazodnak. Feltűnő a zsúfoltság a Felső temetőben, több helyen a sorok között keresztitranyban is áll egy-egy nyughely. Rátemetkezések a Zsidó temető kivételével minden sírkertben előfordultak, legnagyobb arányban a Felső-temetőben. Ennek régi részén már a XIX. század végén is gyakorlat volt a szűkös hely kényszere miatt. 64 Napjainkban az Újtelepi, a Pusztacsászi temető használatát teltsége miatt a törvény nem engedélyezi, a környékbeli lakosok viszont ragaszkodnak hozzá. A sírjelek A sírjelekről vázoltakat összefoglalva a következők állapíthatók meg. Fából készült sírjelek temetőinkben ma alig vannak. Régi fejfa csak néhány található. Fa sírkeresztek leginkább az 1930-as évekbeli gyermeksírokon fordulnak elő. Figyelemreméltó, hogy a népművészet újbóli éledésének jeleként újabb, fából készült síremlékeket is készítenek, magas, fedeles fakereszteket és körbefaragott, un. kopjafákat. A készítők a környékbeli fafaragók és asztalosmesterek: Nyitrai Imre, Ballagó József, a jászszentandrási Dávid Sándor. A helyi régi sírjelek döntő többsége faragott kő (homokkő, szemcsés mészkő, vörös mészkő, márvány és gránit). A síremlékek készítésének Hevesen századunk közepéig nem volt hagyománya. A szükségletet a szomolyai, káli és siroki kőfaragók elégítették ki. Készen hozták az otthon elkészített, jellemző típusú sírköveiket, és a feliratot itt helyben, a megrendelő kérésére vésték rá. Egy-egy alkalommal napokig itt tartózkodtak, itt szálltak meg. A szomolyaiak közül ismeretes Szalóki József neve, aki neves paraszti kőfaragó-család leszármazottja 65 , továbbá Bauer György. A siroki mesterek közül Magdus Istvánt ismerjük a fennmaradt sírkövek jelzeteiből. Síremlékek kereskedésével az eddigi adatok szerint két vállalkozás is foglalkozott Hevesen. Az egyik „Pászty Gyula dísztemetkező intézete" sírköveket is árusított századunk legelején. 66 Később pedig Weisz Sándor épületfakereskedése, sírkő- és cementárugyára adott el és készített síremlékeket. 67 Az első helyi kőfaragó-mester Nagy János volt. Édesapja, Nagy Illés kútfúróként dolgozott, de sírkő-készítéssel is foglalkozott. Ragadványnévként a Kőfaragó Nagy Illés nevet kapta. 68 Nagy János, miután a mesterséget kitanulta és a „szobrásziparit" is elvégezte, 1948-ban készítette első munkáját. Felesége is ezt a szakmát választotta, együtt dolgoztak. Új formákat honosítottak meg, több dombormű-faragványt és szobrot készítettek. Pl. térdeplő angyalok, virág-domborművek, arckép-dombormű Egyed Pistuka síremlékén. 64 HML. V-239/2. Képv. test. jkv. 1892. nov. 7. 65 KUNT Ernő 1983.38. 66 Heves és Vidéke с folyóirat 1901. dec. 15. 67 HMK. D. 98.7.1. számla, cégjelzés. 68 MÁTÉ József 1965. 53. 280
