Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Horváth László: Hatvani árvizek

16. kép. A fűszerüzlet vízben áll gátőrzők hátában. Az ez évben Új-Hatvant elöntő árvíz nem a Zagyva mederből támadott, hanem a településtől északnyugatra fekvő József- és Cifra-major, valamint Újvarsány tanyák s azok környékének magasan fekvő szántóföldein olvadó hó- és esővizek gyors lefolyásából keletkezett. A világháború folyamán nagyobb árvízzel már nem kellett számolnia a hatvaniaknak. A pusztulás azonban enélkül is bekövetkezett. A visszavonuló németek felrobbantották 1944-ben a város első igazi vasbeton Zagyva-hídját. Ez a híd átalakításokkal - 1936-ban szélesítették -, korábban jól állta a „szokásos" árvizek rohamát. Az elpusztított híd helyén csak 1947-48-ban készült el egy alkalmi acéltartós, vasbeton lemezes (ún. öszvértartós) szükséghíd. Ezt követően terveztetik meg új helyre - a régi hidak helyétől 18 méterrel távolabb -, a ma is álló ötnyílású takaréküreges vasbeton hidat.

54 A szocializmus időszakában az ember a marxista mitológia szerint már a természet ura. Tényleg úgy tűnt a lakosság számára, hogy az évszázadok óta pusztító járványok legyőzésétől, a természet megregulázásán át a holdraszállásig, minden lehetséges. A Zagyva áradásának kordában tartása is. 1963 tavaszáig a hatvaniak is így hitték. Ám az ekkori tél szokatlanul kemény volt és hosszú, majd olyan hirtelen következett be a hőmérséklet emelkedés, hogy az egész ország rendkívüli helyzetbe került. Egész egyszerűen a hírtelen ár nem fért el a patakok, folyók medrében. Hatvanban a hirtelen jött olvadás március 7-én 53 Hevesvármegye 1941.február 15 3. old. A múlt heti hatvani árvíz mérlege 54 B. HUSZÁR Éva 1998. 133. 252