Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Horváth László: Hatvani árvizek

szintén tengerként borította az ár, s Graf Sándor vendéglője valamint a környező épületek szintén a rombolás képét mutatták. 33 Úgy tűnt, a figyelmeztetés időben érkezett. Az ár lehúzódásával minden érintett a sürgős rendezést támogatta. Mindenki a Zagyva alapos szabályozásáról beszélt, bizottsá­gok alakultak, fölismerték, hogy a kiöntés egyik legfőbb oka, hogy csak a védgátak épí­tését szorgalmazták, a lassan eliszapolódó, feltöltődő medret senki nem kotorta, nem tisz­tította. A Földmivelésügyi Minisztérium a Fekete (vám) híd és a vasúti híd bővítését szor­galmazta, míg a hatvani polgárok abban is reménykedtek, hogy a víz lehúzódása után ma­radt hihetetlen mennyiségű sár és belvíz végre kikényszeríti a város főbb utcáinak, terei­nek rendezését, aszfaltos járdák létesítését. 34 A tárgyalások még ez évben a képviselőtes­tület és Deutsch Sándor között a vámjog megváltásáról is elindultak. Ezen alkudozások lényeges elemét képezte volna a híd tervezett megemelése és két áteresz kialakítása, út melletti fásítás, stb. 35 A Hatvani Hírlap szatirikus hangvételű tárcája így írt a medertisztítás elhanyagolásá­nak következményeiről: ,Az országút jobb és baloldalára lehúzott iszapunk ott díszeleg halomra húzva példás sorrendben. Egy ilyen alapos tisztogatás után ... a pályaudvaron lé­zengő utasok városunkat - jobban mondva sárosunkat - is megtisztelik látogatásukkal. A reggeli vonattal érkezők hat órakor sétálnak be és hét óra felé, az esteli utasok nyolc órakor sétálnak be és esti kilenc órakor ragadnak itten a mi nevezetességünkbe. ... Egész Sáros megye nem dicsekedhetik olyan sárral, mint városunk egymaga... " 36 A Zagyva főhídja mellett előtérbe kerültek a Herédi patakon és a Hatvant behálózó árkok felett épült hidak felújításának kérdése is. 1901-ben különösen felgyorsult a kisebb fahidak állandó híddá való építése. (Sztancsik-, Csida-Morvay-, Biróczki-híd, stb.) 37 Áprilisban a cukorgyár 60 cm-rel felemelte és megszélesítette a védgátakat, de a má­sik oldal továbbra is védtelen maradt. 38 A városban eluralkodó elégedetlenség hatására jú­niusban megkezdődött a város felőli gát erősítése is, amely a remény szerint megfelelő vé­delmet biztosított. Megtörtént a meder kitisztítása, így a korabeli vélemény szerint olyan zárt folyóágy jött létre, melyben a víz zavartalanul hömpölyöghetett. 39 A Zagy va legköze­lebb csak 1902-ben szerepelt az újsághírek között, mikor a hatvani Kaiser vendéglős egyik alkalmazottja február 25-én öngyilkossági szándékból a vágóhídnál a folyóba ug­rott. Figyelemfelkeltő jellegű vállalkozása többszörösen kudarcba fulladt. Egyrészt takti­kusan kivárta a pillanatot, hogy tettét akkor kövesse el, mikor a vágóhídról épp emberek jöttek, vagyis kimentették. Másrészt a vízállást figyelembevéve még az újságcikk is „ne­vetséges öngyilkossági kísérletről" emlékezett meg, s botrányokozásért egész egyszerűen a hölgyet a helyi rendőrbiztos figyelmébe ajánlották. 40 A tervek jobbára tervek maradtak, s négy év múlva - 1905 júniusában - a Zagyva a jobbparton ismét kilépett a medréből, elöntve a vasút és a gyár környékét, vízzel töltve a pincéket. 41 Ezen áradásnak a súlyos anyagi károk mellett egy előnye azért akadt. A meg­33 Hatvani Hirlap 1901. március 10. 2-3. old. A Zagyva áradása 34 Hatvani Hirlap 1901. március 24. 2. old. Sár-víz 35 Hatvani Hirlap 1901. augusztus 25. 36 Hatvan és Vidéke 1901. március 10. 1. old. Tárca Idézi NAGY Nándor 1996. 3. 37 Hatvani Lexikon 1996. 146. 38 NAGY Nándor 1996. 3. 39 Hatvan és Vidéke 1901. június 2. 1. old. 40 Hatvan és Vidéke 1902. március 2. 239

Next

/
Oldalképek
Tartalom