Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Kiss Péter: Az egri egyházi (líceumi) nyomdaüzem első félévszázadának története
7. Észrevételek: a felsőbányai könyvlerakatot Eszterházy parancsára bízták a felsőbányai plébánosok gondjaira. Eötvös Ferenc plébános azonban nem törődött vele. A kb. 250-Ft-os kár visszafizetését hiába sürgették, a könyveket nem adták vissza., megsérültek, elvesztek. Ezért a nyomda pénzalapjából törölni kellett, így 49.691-Ft a nyomda aktív pénze. Pesten most öntenek antiuqa és kurzív nyomóformát, adandó alkalommal el kell hozni. A kis ciceró antiuqa és kurzív most Pesten van megmunkálás miatt. Az öntőformát az öntő Lipót-napra igéri és 400-Ft-ba kerül. A nyomdában dolgoznak a nyomó és a szedő. Ilyenre nagy szükség van. Iránta már írtam Pestre. 15 Ugyanitt található meg az az érseki rendelkezés, amely a nyomda további működését szabályozza. Ennek első pontja bevezetés, majd így folytatódik: 2. Mivel a fent említett kegyelmes királyi privilégium erejénél fogva nekünk és utódainknak megjár az a jog, hogy a líceumunk nyomdájában kinyomtatandó könyvek vizsgálatára rendelt könyvvizsgálókat - cenzorokat - mi állítsuk és nevezzük ki, és ezt a jogunkat a .... legfelsőbb rendelet 1794-ben nemcsak elismerte, hanem kegyelmesen meg is erősítette, ezért a minket megillető jog értelmében azt, aki érseki líceumunknál prodirektorként működik, vagy a jövőben működni fog, mi nevezzük ki az itt kinyomtatandó könyvek főcenzorává mindaddig, amíg nekünk tetszik, ameddig mi és utódaink másként nem rendelkezünk. 3. Hogy tehát az érseki líceumi nyomdánk működését jövedelmezővé tegyük, annak érdekében nagyon szükségesnek láttuk a nyomdának és a könyvkereskedésnek szétválasztását, hogy mindegyik önállóan, külön működjék. Mindegyiktől évente külön elszámolást követelünk úgy, hogy ne lehessen az egyiknek pénztári hiányait a másiknak a hasznából pótolni, ahogyan ez a korábbi években már előfordult. Erre nézve ... külön rendelkezünk. 4. Hogy pedig ezek kellő haszonnal működjenek és a mi líceumi nyomdánk a pénzalapját is nagyobb nyereséggel tudja növelni, ezért annak személyzetét is másként kell megállapítani, és pedig a pesti királyi egyetemi nyomda példájára és annak szabályzata szerint úgy, hogy annak élén egy igazgató álljon, vagyis egy prefektus végezze az igazgatás teendőit újabb külön fizetés nélkül, aki egyben a könyvtár prefektusa is lesz. Ezenkívül legyen egy pénztárgondnok, aki köteles lesz az évi számadásokat vezetni, és fizetése évi 100-Ft lesz. Legközelebb ki is nevezzük. Ezekhez jön még: a nyomda factora, továbbá a szedők és a nyomók egy szolgával. 5. A nyomda gondnoka - ha az érseki szék be van töltve - az végét követően legfeljebb három hónap múlva az egyházfőnek, széküresedés esetén pedig a káptalani helynöknek köteles bemutatni a nyomda és a könyvesbolt számadását a már bevezetett norma szerint. Az érsek illetve a káptalani helynök dolga lesz a nyomdatermékek átvizsgálására alkalmas személyeket a cenzúrával megbízni. 6. Az érseki széküresedés idején - 1803. január 31-én kiadott szentszéki határozat úgy rendelkezett, hogy a nyomda javára befolyó pénzeket tőkésíteni kell és kamatra kell elhelyezni. E célból az érseki tanulmányi alap pénztárgondnokának kell átadni kihelyezés végett. A jövőben szabály legyen, hogy ami pénz a számadások beterjesztése után a nyomda és a könyvesbolt pénztárában még fönnmaradt - a várható kiadásokra 300-200 Ft-ot fenntartva - a nyomdai pénztár gondnoka adja át az érseki tanulmányi alap adminisztrátorának kamatra való kihelyezés végett. Ez utóbbi köteles lesz erről is külön elszámolni a tanulmányi alap pénzeivel együtt. 16 75 EFL AV. 3425. rsz. 1133-1136. 76 EFL AV. 2435. rsz. 976-978. 222
