Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században
A Bükk hegység palakőbányái technikailag nem jutottak arra a szintre, mint a máriavölgyi bánya, ahol 1865-ben gőzgépek beállításával termelték a követ, csilléken szállították a feldolgozó létesítményekbe, így a metszők, simítok és hasogatok különálló épületeibe. 189 Egy 1890-es adat szerint ugyanitt robbantással jövesztették a palakövet. 190 Nem véletlen, hogy amikor az 1880-1890-es években a bükki palakőfejtők már az értékesítés nehézségeiről panaszkodnak, Máriavölgyön termelték a legolcsóbb palát. 1890, augusztus 7-én az Első Magyar Máriavölgyi Palabányaság számlája szerint 4500 db tetőfedő paláért 675 Frt-ot kellett fizetni. 191 Ezek szerint egy kész palakő 15 krajcárba került. A Bükk hegység palakőbányászatának a hanyatlásához természetesen hozzájárult az itteni bányák műszaki-technikai szintje, a gépesítettség hiánya. Bajzás Góbis Samu felsőtárkányi adatközlő elmondásából tudjuk, hogy a tarkányi völgy két oldalán egymás mellett sorjáztak a kisebb-nagyobb palafejtő gödrök. Egy-egy ilyen kitermelő helyen ketten fejtették csákánnyal és kézi erővel a palafedélnek való nyersanyagot. Bizony ezek a kisebb vágatok még biztosítva sem voltak, s előfordult a századfordulón olyan eset, amikor két bányászt nyomott agyon a beroskadt vágat. 192 A terület palakőfejtő iparának hanyatlása az 1880-as években elkezdődött. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara 1881. évi jelentésében olvasható:"Palakő bányászatunk egészen elhanyatlott, kettőről tétetik említés az idézett 1881 évi jelentésünkben: a dobsinairól és a felsőtárkányiról. A közönség a fa és cserép zsindelt inkább kedveli, utóbbit már azért is, mert a múlt évtized építkezési lendülete miatt több helyt keletkezett tégla- és cserépzsindely égető r ." 193 A téglagyártó iparunk csak 1885 után jutott el a gyáripari fejlődés korába. 1852-ben még sehol sem alkalmaztak a téglaégetőkben gőzgépet, 1863-ban pedig már 6 hazai téglaégetőnél találunk ilyet. 194 A tégla- és cserépiparban gőzgépeket állítanak, és új típusú kemencéket helyeznek üzembe. 1857-ben a történelmi határokon belül 993 tégla-és cserépégető létezett, s ezek együttesen 208 millió db téglát termeltek, 1874-ben pedig 185 téglagyár működött. 195 1899. évi statisztika szerint 292 téglagyár üzemelt. 196 A magyarországi palakőbányászatra, a hazai palafedél gyártására döntő hatást gyakorolt az azbesztpép és a cement keverékéből előállított műpala felfedezése. Az azbeszt-cementpala vízálló, éghetetlen, ezért könnyű épületeknél használták, s nem terhelte meg a tetőgerendázatot, mint a kőzsindely és a cserép. Előállítására két eljárást dolgoztak ki, a szá189 Vasárnapi Újság, 1865. 149. 190 Robbantásos palatermelésre utal egy 1890-es földrengési adat Máriavölgy ben. - RÉTHLY Antal 1952. 322. 191 Kismarton. Burgenlandi Tartományi Levéltár. Batthyány levéltár iratai. 192 KOLACSKOVSZKY Lajos 1946.50-51. 193 BAZ. Ml. IX-201/2 A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara iratai. Jegyzólcönyv, 1881. 1. 27. 194 KŐNEK Sándor 1868. 342. 195 HUNFALVY János 1874. 110. 196 FÜLÖP József 1984. 133. 202
