Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Csiffáry Gergely: A Bükk hegység palakőbányászata a XVIII–XX. században

1. kép. Palakő hasogatok és rajzolók (Máriavölgy). Vasárnapi Újság, 1865. 148. terhelés a tetőszerkezetet is a palafedelet is különösen igénybe vehette és erősen rongálhatta. Egy 19,5 x 33,5 cm él hosszúságú visnyói palafedél, amelynek a felülete 653,25 cm

2

, az 1,26 kg-ot nyomott. Egy m

2 tetőfelület -10000 cm

2- borításához, 19,28 kg súlyú pala kellett. Egy 100 négyzetméter tetőfedéséhez felhasznált pala összsúlya 1928,8 kg-ot, azaz közel 2 t-át tett ki. A palafedél lerakásának, vagyis, hogy az milyen mintázatot mutatott a borítás befejeztével két módja volt. A francia fedésnél az ún. szabványpalákat vízszintes sorokba fektetik, míg a német fedésnél a négyzet alakú palák az ereszvonalra ferde sorokban nyertek elhelyezést. A francia fedésnél a palák alkotta ferde vonalak minden paladarabnál megtörnek, míg a német fedésnél folyamatos ferde vonalakat mutatott a fedés.

12 A kor építkezései során azt, hogy milyen tetőfedő anyagot választottak általában meghatározták a gazdaságossági, a tűzbiztonsági, s nem utolsó sorban a műszaki okok. A tetőfedéskor nem mellékes kérdés volt, hogy annak bádog, réz, cserép, fazsindely vagy palakő volt-e az anyaga. Az ácsok gyakran több tervet készítettek a cserépre, a fazsindelyre vagy a palakőre, miután más-más tetőszerkezetet igényeltek a különböző fedéltípusok. 12 Technikai Lexikon 1928. II. 199. 180