Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Vaday Andrea: Kutak Kompolt, Kistéri-tanya lelőhelyen

Jellegzetes néhány kútnál, hogy a kúthoz egy intenzívebb használatra utaló „belépő" felület is csatlakozott az északkeleti részen. Ez a használati felület jelzi, hogy az említett kutak tőlük délnyugatra fekvő házhoz tartozhattak, azaz nem voltak közösségi kutak. A kutak kronológiai meghatározhatósága A kompolti kutaknál a relatív kronológia jól nyomon követhető. Az első fázis, a kutak megásásának abszolút időpontja nem állapítható meg, mivel egyiknél sem volt olyan anyag, ami a kút megásásakor került be az objektumba.

42 A kút funkcióban történő használatot csak egy kútban, a 155. objektumban figyelhettük meg, ahol a kút merítő edénye beleesett és széttört a kút aljában. Az egyes objektumokban az aknákban talált régészeti anyaggal rendelkező rétegsorok vagy az esetleges másodlagos betöltést, vagy az objektum eredeti funkciójától eltérően használt részeit jelezték, a régészetileg intakt rétegek pedig vagy a természetes feliszaposodásukkal, vagy a természetes betöltődésükkel a kút használaton kívüli időszakára utaltak. A kutak mind formájukban, mind rétegsorukban eltértek egymástól. A kutak felépítményéről illetve a kút kávájáról semmiféle feltárási adatunk nem volt. Egy szarmata és négy avar kútnál lehetett dokumentálni a kút használati felületét. Ezek azt jelzik, hogy az objektumtól a használati felület irányában kell keresnünk azokat a házakat, gazdasági épületeket, amelyekhez tartozott a kút.

43 Három fő aknatípust lehetett elkülöníteni: I. Meredek, hengeres kútakna: az la altípusnál az aknafalak egyenesek, az Ib-nél egyenetlenek. II. Lefelé szűkülő kútakna. III. Fent szélesebb, padkás, majd ezalatt keskenyebb, meredek kútakna: a Illa altípusnál a falak egyenesek, a Illb altípusnál egyenetlenül ásottak. Ha a két korszak telepobjektumait összehasonlítjuk, megállapítható, hogy a két telep sok eltérést mutat (2-3 kép). A szarmata telepen lényegesen több volt az objektum, és zártabban helyezkedtek el. Az avar telepen viszont három nagyobb - egymástól jól elkülönülő - halmazba rendeződtek, de elszórtan távolabb is előfordultak.

44 A szarmata telepen 12 ház és 11 kút került elő. A kutak közül egy, az 5. objektum itatókút lehetett, a többi egy vagy több házhoz tartozott. Az avar korban 23 házhoz 12 kút tartozott. Bár a kutak száma majdnem azonos a két telepen, az objektumok eltérő aránya azt jelzi, hogy az avar teleprészen lényegesen nagyobb volt a kutak száma, mint a szarmata telepen. A kutak portához kötése mindkét telepen csak a teljes anyag feldolgozása után történhet meg, miután a kutak és a házak nem feltétlenül tartoznak egy periódushoz az adott korszakon belül. Erre utal, hogy az avar telep középső és északi telephalmazában két kút, illetve a középső csoportban két-két kút egymáshoz közeli elhelyezkedése. A szarmata telepen elszórtan fordulnak elő a kutak, a házaktól távolabb, és csak a keleti telepszélen helyezkednek el egy -nagyjából Eny-DK irányú - sorban. A két település életmódjában is eltérhetett egymástól, a sűrűn lakott szarmata telepen kívül feküdtek a legelők és szántók, az avarnál a leve42 Kompolt, Tagi-réten, a későavar kút aknafala és a fa ácsolat közti anyag jelezte a kút megásásának idejét. 43 Egyes kútfelépítmények is indokolhatják az egyoldalú használatot: emelőszerkezet, kútház stb. A lelőhelyen azonban ezek meglétére semmiféle adat nem utalt. 44 Többek között az edényégető kemencék is. 105