Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Berecz Mátyás: „A kápolnai csata hű leírása…” Szöghy István kápolnai plébános feljegyzései 1849-ből

Berecz Mátyás „A KÁPOLNAI CSATA HŰ LEÍRÁSA..." Szöghy István kápolnai plébános feljegyzései 1849-ból Katonai és politikai jelentőségénél fogva a kápolnai csata a szabadságharc leggyakrabban tárgyalt eseményei közé tartozik. Gazdag irodalma ellenére az ütközet, illetve annak előzményei és hatásai kapcsán a mai napig számos olyan kérdés merül fel, melyek tárgyilagos megválaszolása még várat magára. A katonai vonatkozású dokumentumok mellett szerencsére számos visszaemlékezés, illetve egykorú leírás maradt ránk. Ezek között külön figyelmet érdemelnek a különböző polgári személyek korabeli beszámolói, melyeket tanulmányozva a kívülálló szemszögéből kapunk rálátást az eseményekre. Ebbe a kategóriába tartoznak Kápolna és a hozzá tartozó Kompolt község akkori plébánosának, Szöghy Istvánnak feljegyzései a térségben lezajlott harcokról. Az általa papírra vetett leírások egyes részleteit már Borús József is felhasználta munkájában, azonban a teljes szöveg most kerül először publikálásra, kibővítve - szövegkritikai megjegyzéseken túl - az események részletesebb magyarázatával, illetve a más forrásokkal való összevetéssel. Szöghy István 1801. április 3-án a Pest vármegyei Újszászon született nemesi családban.

1 Irodalmi, filológiai és történelmi tanulmányait - vagy ahogy akkor nevezték, a humaniorákat - Pesten végzi. Az egyházi pályát választva 1818 szeptemberétől az egri szeminárium növendéke. Filozófiai és teológiai ismereteit a Lyceum diákjaként szerzi. 1824. augusztus 25-én szentelik föl pappá és még ugyanabban az évben segédlelkészi minőségben a recski plébániára került. 1828 januárjában Jászladanyba, 1832 februárjában pedig Egerbe helyezik át. 1832 novemberétől, továbbra is Egerben maradva, a szeminárium vicerektorának tisztségét tölti be öt éven keresztül. Ezt követően mint „administrator" az egyházi főhatóság megbízásából lelkészi teendőket lát el Felsőtárkányban, ahol egy évvel később, 1838 decemberétől már plébános. Innen helyezik át 1846 júliusában újabb állomáshelyére, Kápolnára.

2 A községben éli át a szabadságharc, majd az önkényuralom időszakát. Eközben az egyházi ranglétrán tovább emelkedve 1852 februárjától a „Közép Hevesi alesperesi Kerület" élére kerül

3

, majd 1862 szeptemberében az Egri Főkáptalan utolsó kanonoki székét elfoglalva visszatér Egerbe.

4 Itt fejezi be életét 1869. február 1-én.

5 A plébánosnak mint a helyi egyházközség vezetőjének elviekben kötelességei közé tartozott a rendes adminisztráción kívül a fontosabb események rögzítése is egy külön jegyzőkönyvbe az ún. „História domus"-ba. Ezeknek a könyveknek a vezetését az egyhá1 EFL. A. V. Pers.-Sz.I. Saját kezűleg írt rövid önéletrajza az 1838 és 1846 közötti évekből származik. 2 EFL. A.V. Pers.-Sz.I. 3 Uo. 4 Uo. 5 Schematismus cleri archi-dioecesis Agriensis, 1870. 189