Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

B. Gál Edit: Adatok a gyöngyösi Orczy-kastély építés- és birtoklástörténetéhez

15. kép. A család által lakott emeleti szobák egyike a tulajdonossal „herceg Annával" (M.M. Fotótár - Repró: Lónyainé Nagy Éva) lok tehát Polgármester úrhoz és azt hiszem megfogja érteni, hogy ezen már oly sokáig húzódó ügy nagy idegpróba reám nézve és így nagyon szeretnék végre döntést láttni. Őszinte tisztelettel Wildburg Arthúrné Gyöngyös 1935 szept 26. "

2S Ekkor a földszinten 15 szobát és 5 konyhát, a család által használt emeleti részen 17 szobát és 2 konyhát írtak össze. A szobák közül 9 kis szoba, azaz 20 nm-nél kisebb alapterületű. Gyöngyös város képviselőtestülete 1937. március 1-én elhatározta, hogy 240.000 pengőért megveszi a kastélyt, amelynek vételárát 10 év alatt kellett törlesztenie. A város részben a villany árának fél fillérrel való emelésével, részben a vásártér kiparcellázásával, új házhelyek eladásával kívánt ehhez pénzt teremteni.

29 Hamarosan megindult a vita is afölött, hogy milyen funkciót töltsön be ez a hatalmas ingatlan. Terveztek ide városházát, iskolát, internátust. Guba Pál 1937-ben javaslatott tett arra, hogy az épület azon emeleti részeit, amelyet egykor a bárói család lakott nyilvánítsák kastélymúzeummá „különben az Orczy teljes berendezése az utolsó szögig ebek harmincadjára kerül", mivel a tulajdonos a kastély teljes berendezését itthagyta. (16/a, b, c. kép) A leírások szerint a bútorzat az 1500-1800-as évekből származott, de voltak itt 15-19. századi használati eszközök, fegyverek, festmények, s emlegetnek egy 90 darabból álló olyan gyűjteményt, amely a kastélyban megfordult neves személyek emléktárgyait tartalmazta. Guba kérése sajnos nem talált meghallgatásra, így a tárgyak jelentős része budapesti régiségkereskedők birtokába került

30 A hatalmas parkban 28 M. M. Tört.dok. - Orczy-gyüjtemény 29 Gyöngyösi Népújság 1937. márc. 7. és Molnár J. 1997. 42. 30 MISÓCZKY Lajos 1997. 351. Lábjegyzetében eme résznél Hontert Rezső munkájára (?), dr Molnár József kéziratára, valamint Bakó Istvánra és Rigó András közlésére hivatkozik. 135