Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez
Horváth László ADATOK A HATVANI TEMETŐK, TEMETKEZÉSEK TÖRTÉNETÉHEZ 1990-es évek első felében a szerző éveken át kutatta Gyöngyös város temetőinek kultúrhistoriáját. 1 1993. óta a hatvani temetők is a látómezőbe kerültek, s a kutatás itt is éveken át folyt. A téma megírására tett kísérlet mindenképp izgalmas feladatnak tűnt, mert bár a település temetője jelenlegi állapotában jellegtelen, sőt aránylag kései nyitású is, mégis ismerve a város hajdani fényes históriáját, a források vallatásával szinte egy „temetéseken keresztül szűrt" várostörténet kerekedik ki. Hatvan a legújabb korban csak 1945-től város. Nincs olyan gazdag fennmaradt írásos forrásanyaga a településnek, mint egy rendezett tanácsú város, pláne szabad királyi város esetében. így a tanulmányom a terepbejárások által felszínre került adatok mellett ötvözi a temetőkre vonatkozó általános szakirodalom ismereteit, a Heves Megyei Levéltár, a Hatvány Lajos Múzeum gyűjteményeinek, a Földhivatal, az egyházaknak, a Városgondozási Üzemnek temetőkre vonatkozó anyagával. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy két kézirat segítette különösen jelen munka elkészültét. Egyrészt Doktay Gyula múzeumigazgató-elődöm feljegyzései, másrészt Ring Lajos helytörténész „Amíg az ember eljut odáig..." dolgozata. Előzmények az őskortól a kora újkorig A térség első „temetőit" a Strázsahegy környékén találjuk, ahol a bronzkori település temetői voltak. Heves megyében sajnos a jelentősebb ásatásokat nélkülöző - „hatvani kultúrának" is nevet adó - telep temetőiből szép számmal rendelkezünk nagyméretű, jellegzetes urnákkal, fazekakkal, melyek ily módon a hatvani temetkezés első tárgyi emlékei. 2 Az 1970-es években nagyszámú bejelentésnek köszönhetően több leletmentés is történt. Somogyvári Ágnes 4 városi lelőhely anyagát ismertette, úgymint Hatvan-Delelő utca, Hatvan-Balassi B. utca, Hatvan-Ifjúság útja, Hatvan-Hárstelep. Az első két helyszínen 1 Több rövidebb lélegzetű tanulmány, újságcikk mellett a kutatás mindmáig legteljesebb összefoglalását lásd HORVÁTH László 1995-1996. 187-217., a gyöngyösi zsidó temetőre vonatkozólag pedig a HORVÁTH László 1995. 67-94. 2 TOMPA Ferenc 1935. 16. A régész 2 ásatása alkalmával a Strázsahegyen három kultúrréteget is el tudott különíteni. A hatvani kultúrával kapcsolatosan egyébként majd százéves téveszme, hogy a feltárt urnák az elhunyt hamvait tárolták. Már 1854-ben leírta ugyanis az ezen kultúrához tartozó aszódi temetkezési emlékekkel kapcsolatosan Érdy János a szóithamvas temetés minden ismérvét. 91