Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Egyoldalúak lennénk, ha a gyógyfürdő születését csak a természetes gyógyvizek meglétével magyaráznánk. Az a tény, hogy a település rangos, nemzetközileg is ismert gyógyfürdőhellyé lett, a szisztematikus emberi tevékenység mellett elősegítette Párád rendkívül kedvező természetföldrajzi fekvése is. A térség tengerszint feletti magassága 220-300 méter közt változik, a települést több száz hold kiterjedésű erdő övezi. A parádi völgy nyugat-keleti irányú völgy, amely fekvésénél fogva védve van az északi szelektől. Éghajlata jellegzetes völgyklíma, s a levegője rendkívül tiszta. Mindezek együttesen ideális üdülési feltételeket teremtettek. Az ásvány és gyógyvizekben gazdag üdülőhely egy Magyarországon ez idáig egyedül álló kiállításnak ad otthont. 1996 tavaszán Parádfürdőn az Állami Gyógykórházban megnyitották az ún. Gyógyvízmúzeum nevű tárlatot, amely 25 ország több mint 300 különböző gyógyvizét tárja a látogatók elé.

286 Recsk. Csevice A recski csevice meglétéről már a XVIII. század első feléből van adat. Bél Mátyás 1730-ban járt itt, s ezt írta róla: „A recski gyógyforrás salétromos-kénes savanyúvizet hoz felszínre. Ivásra sokan alkalmatlannak tartják, főként azok, akik undorodnak büdös kénszagától. De az biztos, hogy hazánk nevezetes emberei gyakran keresik fel egészségük helyreállítása céljából és nemcsak ivókúra alakjában, hanem a forrásvízből kiszárított porok alakjában is használják. Mondják, hogy Rákóczi Ferenc, amíg e tájon járt, eredményesen élt a recski vízzel. "

287 Ezen kívül feljegyezte: „Itt is vannak savanyúvizek a falu déli határrészén egy mély kútban, de ennek tartalma nem savanyúvíz alakjában folyik, hanem kénes szagot áraszt. A lakosság nap mint nap ebből iszik, mert ennek a víznek rendszeres ivása egészséges, hosszú életet biztosít. "

288 1763 nyarán Markhót Ferenc Heves megye orvosa Mária Terézia rendeletére megvizsgálta a gyógyvizeket a megyében. Elkészült 27 oldalas tanulmányban leírta a recski savanyúvizet is.

289 Az 1767-ben felvett Canonica Visitatio említi a recski földrajzi nevek közt a Csevicze patakját,

290 amelyet majd száz év múltán - 1853-ban- készült összeírásban is e néven jelöltek.

291 1799-ben azt írta róla Vályi András: „...jó savanyú vize is van közel a faluhoz. "

292 1847-ben ásványos vizéről Fényes Elek is írt.

293 286 Heves Megyei Nap, 1996. IV 6. 11. 287 BÉL Mátyás, 1968. 12-13. - Valószínű, tévedett Bél Mátyás, mert II Rákóczi Ferenc fejedelem, amint azt az adatok igazolják, a parádi csevice vizét kedvelte. Lásd.: SZEDERKÉNYI Nándor, 1893. IV 125. 288 BÉL Mátyás, 1968. 112. 289 HML. IV.l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. № 37. 290 EÉL. Archívum Vêtus. Liber. 3419. 189-200. 291 HML. IV-8/1. A Megyebeli és Országos utakon lévő rendszeres hidak összeírása a Mátrai járásban. 292 VÁLYI András, 1799. III. 185. 293 FÉNYES Elek, 1847. II. 236. 78