Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

15. A parádi cseviceforrás környékének helyszínrajza. Papp K., 1905. rajza nyomán. Napjainkban ez a Csevice I. nevű forrás, amelynek kénes gyógyvize Parádi víz nevet is kapta. A címkén továbbá a palackozó melletti, szecessziós stílusban épült ivócsarnok sziluettje látható. Jelenleg a zöld színű címkéjű palackokban a Parádi szénsavval dúsított ásványvíz. Csevice II. forrás felirattal azt a forrásvizet hozzák forgalomba, amelynek a forrását a parádsasvári volt Károlyi kastély közelében fúrással létesítették. A zöld alapszínű címkén a Károlyi kastély rajza látható. Ezt a forrást nevezték a múltban „második kútnak", ma ez a Csevice II. nevű forrás. Parádfürdőtől délre húzódik az Ilona-völgy. Nevezetessége a Szent István csevicekút. Ez nem természetes forrás, hanem ásott kút. Vize kalcium-hidrogén-karbonátos, vasas gyógyvíz, és jó savkötő hatású. A kavicszátonyon át beszűrődik a patak vize is a kútba. A mélyből utóvulkáni eredetű szénsavgáz tör elő, s alakítja át a vizet üdítő hatású ásványvízzé. A kút 1 m átmérőjű, mélysége 4,6 m, a vízoszlop magassága 2,6-3,2 m. Ha a víz szintje alacsony, jól lehet hallani a kútból feltörő gázok sustorgó hangját.

268 268 CSEKE László, 1982. 114. 75