Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében
alatta lőrét, vinkót, vagyis a hitvány bort, s a 4. jelentése a pálinkaseprőt takarja. 213 Jellemző a csevice közép-európai elterjedésére, hogy a XIX. században híres, látogatott lengyelországi fürdője - Szczawnia a neve - a savanyúvíz szláv nevéből eredeztethető. A csevice magyar nyelvben való elterjedéséhez adat, hogy 1777-ben az egri szőlőbirtokosok írták a káptalannak a Várhegy és Hergyimó szőlőiről: „az ember még ivásátul is irtózik borának... oly iszonyú, gennedség színű csevicét terem a Nyúzó [amelyen a növendék erdőt rontották el a szőlők miatt] hogy magok az emberek, kik birják, nem hogy köszönnék, de még azt is szidják, aki szőlőnek kigondolta. 2 ^ Napjainkban általában csevice névvel jelölik a Mátra térségében, Párád és Recsk települések határában felszínre bukkanó szénsavtartalmú savanyúvizeket. A területen a csevice név használatára - a kéziratos térképek tanúsága szerint - Párádon először 1841-ből ismerjük a legkorábbi adatot. 215 A csevice név elterjedése a Mátra vidékén összefügg a parádi üveghutában az 1740-50 közt megjelenő szlovák hutások betelepülésével. A csevice elnevezés széleskörű elterjedéséhez vezetett Magyarországon a parádi savanyúvíz egyre növekvő mennyiségű palackozása. 216 A hagyomány szerint a nép által csevicének nevezett parádi savanyúvíz szomjitalul legelőször a forrás környékén legelésző állatoknak szolgált, s hogy ezek mellőzvén az édesvizű forrásokat, távolabbi helyekről is a savanyúvízhez siettek szomjukat oltani és pásztoraik voltak a forrás felfedezői. 217 A csevice forrás vizét már szívesen fogyasztotta II. Rákóczi Ferenc is. 1710-ben Póka János, a fejedelem étekfogója, több ízben is megfordult Egerben, hogy innen Párádra a csevicéhez utazzon, s Rákóczi után szállíthassa a szükséges vízkészletet. 218 A parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből ered a csevice. Ez a kénes-szénsavas ásványvíz több forrásból fakad. Az 1725. évi uradalmi összeírásban még nem említették, bár használták, de még nem hozott jövedelmet. 219 A helybeliek által csevicének nevezett, közismert nevén Parádi vízként ismert kénhidrogénes savanyúvizet már Bél Mátyás is leírta 1730-ban: „...Ennél (mármint a recski csevicénél) valamivel kedveltebb gyógyvíz az egyik parádi forrásnak vize, mely félmérföldnyire az előbbitől a Mátra hátában ered. Ebben nagyon kevés a kéntartalom, annál több a salétrom. Gyógyhatását még nem állapították meg, de ivásra naponta használják. " 22 ° Bél Mátyás leírásának az érdekessége, hogy gyógyvíznek említi, amelyet ivóvízként, mintegy ivókúra formájában naponta fogyasztanak a helybeli lakosok. 1763-ban Markhót Ferenc Heves megye orvosa, aki az uralkodó rendeletére megvizsgálta a megye területén található gyógyvizeket, s elkészült tanulmányában leírta a 213 BAKOS Ferenc, 1989. 156. 214 BREZNAY Imre, 1934. 176. 215 HML. XV-8. Térképtár. U. 299. Recsk község tagosítás előtti térképe. Lipkos József mérnök, 1862. 216 Párádon még 1819-ben évente csupán 3500 -4000 üveg csevicét palackoztak, 1861-ben már évente 100 000 db-ot, s végül 1895-től az üveggyárban 1 millió db csevicés palackot állítottak elő évente. - CSIFFÁRY Gergely, 1998. a. 100. 217 TAKÁCS Béla, 1970. 55. 218 SZEDERKÉNYI Nándor, 1893. IV. 125. 219 ÉBLE Gábor, 1909. 14. 220 BÉL Mátyás, 1968. 13. 66
