Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

fasorokkal, virágágyásokkal. Ezen kívül volt egy másik timsós lúgzó a Hagymás nevű településrésznél, ahonnan a lúgot a csevicefürdőbe szállították.

198 1893-ban gyógyfürdőként már csak a régi timsós fürdő létezett 12 lakóházzal, 1 fürdőházzal és 1 vendéglői helyiséggel, ahol az éves forgalom 900-1000 fő körül változott.

199 A XIX. század második felében már jelentős lépésekkel haladt a parádi fürdőtelep építése. 1854-ben elkészült a Zsuzsanna-lak, 1873-ban az Ybl Szálloda, 1893-ban az Erzsébet Szálló. 1857-ben gyógyszertár nyílt a telepen. A postaállomás 1868-ban készült el. 1884-ben nyitották meg a fürdőépület melletti Tejcsarnokot, majd 1892-ben felépítették a faberakásos vendéglőt. 1865-66-ban készült el a timsós gyógyvíz tárolására a timsós tó. A mesterséges timsós tavak a gyógyfürdő mögött emelkedő hegyen voltak, ahol két timsós vizet tározó medence létesült, amelyet vasráccsal kerítettek el. A Felső-tó 3000 köbméter, az Alsó-tó 2000 köbméter víz befogadására volt képes. A két tározómedencét csatorna kötötte össze. A Felső-tó a hegyből előszivárgó timsós víz felfogására létesült. 1887-ben pedig a mátrai vasút kiépítésekor Párád is bekapcsolódott az országos vasúti hálózatba.

200 Párád gyógyfürdővé válásában a Károlyi családnak döntő szerepe volt. 1854-ben gróf Károlyi György új vendégházat építtetett. 1870-7l-ben egy 28 szobás díszes vendégházat emeltek, s a fürdőszobák számát 14-gyel növelték. 1882-83-ban Párád fürdőtelep mögötti, addig kopár hegyet, amely a községi lakosok birtoka volt, gr. Károlyi Gyula kisajátította, fákkal beültette és parkosította. 1891-től a fürdő gr. Károlyi Tibor kezére került, aki mint a fürdő rendelkező gondnoka tevékenykedett. A fürdőtelepen elszórva lévő, s a telep fejlődését akadályozó rozzant magánépületeket lebontatta, s a helyére korszerű szállókat építtetett. 1892-ben vendéglő létesült. 1893-ban az elkészült Erzsébet Szálló és Juliette-lak mellett felépült a hidegvíz-gyógyintézet, s az egész fürdőtelepet vízvezetékkel és csatornákkal látták el.

201 A parádfürdői hegyi strandfürdő a fürdőtelep keleti részén található. Az úszómedence ma is működő víztisztító berendezése még 1911-ben létesült.

202 1934-ben a strandfürdőt átépítették, s ekkor létesült két öltöző, étkező. Még abban az évben elkészült betonból a kb. 500 m

2-es vízfelületű nagy- és a 90 m

2-es alapterületű kismedence.

203 Az ekkor Fövenyfürdónek nevezett strand felújítása, amely 24 °C-os vízre települt, 1936-1937-ben fejeződött be. Ekkor készült el az étterem, mosóház stb. A XX. század elejére már az Osztrák - Magyar Monarchia egyik közismert és kedvelt fürdőhelyévé vált Párád. A század fordulóján már saját fürdőhelyi könyvtára volt a településnek. A fürdőzők, gyógyulni vágyók rendelkezésére álló könyvtár anyagát 1910-ben a gyöngyösi Herczog nyomda adta közre. 1911-ben a fürdővendégek elhelyezésére 177 szoba állt készen. A szobák ára 80 fillértől 10 koronáig változott. Gyógy- és zenedíj fejében naponta 30-30 fillért fizettek. Egy vasas-timsós fürdő ára porcelán kádban 2 korona, fakádban I. osztályon 1,60 korona, míg II. osztályon 1,40 korona volt. Egy-egy adag vasas-timsós lúg 20 fillérbe, egy törölköző 10 fillérbe került. A hidegvíz-gyógymód rendszeres használata hetenként 10 korona, egy fürdő a hidegvíz-gyógyintézetben 1 korona volt.

204 198 LIPTAYPál, 1868.416. 199 SZEDERKÉNYI Nándor, 1893. IV. 481. 200 BOROVSZKY Samu, 1909. 274. 201 BOROVSZKY Samu, 1909.274. 202 CSEKE László, 1982. 115-116. 203 HML. XVII-541. Párád Községi Földigénylő Bizottság iratai. 1946. XII 17-i leltár. 204 ERDŐS József, 1911. 109-110. 64