Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

melly igen hasznosnak találtatik, s kivált egynehány esztendőtől fogva nagyon használtatik/erdő és italképpen."™

5 1819-ben Fáy András írta a timsós fürdőházról: „A Fürdőháznál négy fürdőszobákban nyolcz kád vagyon. A sárga agyaggal vegyes timsós víz hosszú vékony facsőkön szivárog le a szomszéd hegyoldalról, az ezelőtt néhány esztendőkkel virágzott timsós bánya omladékai közül, néhány ölnyire a fürdőháztól kádba fogatik fel, üstökben melegíttetik, s eresztetik a fürdőkádakba. " A timsós forrás nagy szárazság idején - például 1797-ben - számos más forráshoz hasonlóan kiapadt. A sárgás agyagszínű víz a ruhát megfesti, s ezért a korabeli fürdőzőknek több rend fürdőruhára volt szükségük. Ha felforralták a timsós vizet az olyan barna maradt, hogy a nyers tölgyfát feketére festette. A reformkorban a timsós víz gyógyhatásáról a következőket ismerték: „Sok hosszas tapasztalás után bizonyos az, hogy aparádi timsós fürdő jó ficzamodás, szélütés által elgyengült tagok megerősítésére, régi mérges kelések, pattanások eloszlatására, megrögzött rheumák, sőt valóságos köszvények gyógyítására. " A fürdőbeli viszonyokra jellemző: „A fürdőszobák keskeny rekeszek, többnyire nedves téglapadozattal, és egy homályos ablakocskával. A f erdő (fürdőző személy) a vizet tetszés szerint nem mérsékelheti, mert srófos csövei azon válúnak, mellyen a víz eresztetik, nincsenek. Hosszas kiáltozásra hoz a fürdős néhány kupában meleg vagy hideg vizet... A fürdés után szükséges pihenésre nincs helye a szegényebb sorsúnak, gyepen és a szüntelen szorult szellős (Zugluft) folyosókon kell neki a szabad ég alatt nyugodni, s gyakran az izzadtság visszaveretése miatt melegebben elmenni, mint jött, mely is fürdő bizodalmát és tekintetét nem kevéssé csökkenti. "

ш Fáy András becslése szerint esztendőnként a vendégforgalom 3000 fő.

187 A hiányosságai ellenére a fürdő az uradalombérlő Orczyaknak szépen jövedelmezett. 1820-ban a timsós fürdőben a második negyedévben kiadott 9 napi 24 krajcáros szobáért 38 forint 24 kr. volt a bevétel, melynek kétharmada, 25 forint 3 kr. az uraságé, 222 fürdőért 24 krajcárral számítva a fürdést 88 forint 48 krajcár bevétel származott, amelynek négyötöde, azaz 71 forint 3 kr. az uraságé. Szeptemberben 152 napi szobáért és 335 fürdésért 147 forint 44 kr., októberben 14 napi szobáért és 41 fürdésért 16 forint 55 kr. volt a bevétel.

188 1825. január 1-től Szitányi Ullmann Móric és Kaan Henrik Sámuel bérbe vették a debrő-parádi uradalmat. A bérlők 1829-ben új épületek létesítésével bővítették a fürdőt.

189 Párádon 1833-ban egy jó világos szobáért havi 30 frt-ot kellett letenni, míg ugyanez máshol naponta 1 fit. 15 krajcárba került. A vendégnek legtöbbször gondoskodni kellett saját konyhájának működtetéséről, s fogatának elhelyezéséről. Az előbbi parádi árszabás szerint 1 öl tüzelőfa 8 fit.-, egy fedett kocsiszérű napi 6 krajcár, 1 porció széna 15 krajcár, 1 pozsonyi mérőnyi zab 2 fit 30 karcár volt.

190 185 MAGDA Pál, 1819. 378-379. 186 FÁY András, 1819.4-8. 187 FÁY András, 1819.8. 188 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91. 128. 1. 189 SZEDERKÉNYI Nándor, 1893. IV. 481.; MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV. 186. 190 PRUNYI, EMERICH Michael, 1833. 97-109- Prunyi Mihály a bécsi egyetemen tanult, ahol orvosés sebészdoktori diplomát kapott. 1828-től parádi fürdőorvos, ahol 5 évig szorgalmasan gyűjtötte az adatokat, amelyek a parádi gyógyvizek hatásosságát bizonyították a különféle megbetegedések gyógykezelésére. 1833-ban írta meg a könyvét a parádi fürdőkről. Művében gyógyhatású tényezők alapján ismerteti a vizeket. így a kénes-alkalikus, a timsós fürdők és a vasas források vizének gyógyhatása szerinti beosztást a későbbiekben is átvették a szakírók. - BERETI István, 1977. 4. 61