Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

volt egy tó.

174 A fent említett állóvíz környékén állt a XIX. század első felében a nagyfügedi fürdőház. Párád A közel 9 km hosszú parádi völgyben vegyi összetételét tekintve három, egymástól teljesen különböző gyógyforrás fakad. A völgy keleti nyílásánál a timsós-vasas vízforrást, a völgy nyugati végénél a Csevice kénes savanyúvizét, s Párád falutól délre a vasas savanyúvíz-forrást találjuk. A. Timsós vizek A timsós víz már a XVIII. században ismert, s gyanítható, hogy gyógyhatását a kora újkortól igyekeztek kiaknázni a helybeliek. Bél Mátyás, aki 1730-ban járt itt, így emlékezett meg róla: „Párádtól kissé messzebb fakad a timsós forrás. A környékbeliek sósvíznek nevezik. Hatása összehúzó, íze sós, csípős. A tudós egri orvosdoktor meséli nekünk, hogy amikor desztillálta, az edény alján csak timsó porszemcsék maradtak vissza. Azok számára hasznos, akik bénult tagjaikat öblögetik vele. Bár hideg, mégsem félnek tőle azok afekélyekben szenvedő szegények, akik azért keresik fel, hogy beleüljenek, benne fürödjenek. Ezért kívánatos volna, hogy akadjon olyan pártfogó, aki fürdővé kiépíti. "

175 1763. január 10-én jelent meg Mária Terézia királynő rendelete, amelynek végrehajtása során először vették számba szakemberekkel hivatalosan a magyar királyság területén lévő ásványvizeket. Az uralkodói rendelet szerint meg kellett jelölni a vizek pontos lelőhelyét és azok gyógyhatását is.

176 174 Heves megye földrajzi nevei. 1988. IV 267. 175 BÉL Mátyás, 1968. 13. 176 HML.IV-l/b/84. Közigazgatási iratok 1763. Nr° 40. 177 HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok. 1764. № 37- A nemesi származású Markhót Ferenc (a nevét írják: Marchold alakban is) a Nyitra megyei Vittencen született 1718-ban. - OROSZ Ernő, 1906. 197-Orvosi diplomáját a bolognai egyetemen szerezte 1745-ben. - HML. IV-l/b/54. Közgyűlési iratok. 1745. Nr° 48. - 1746-tól 12 éven át Bihar vármegye orvosa volt, évi 400 fit. fizetésért. 1758-ban gr. Barkóczy Ferenc egri püspök hívta Egerbe, ahol a megyei tiszti orvosi állás betöltéséért 500 frt., az Eger város orvosaként 100 frt-ot, az Egri Papnevelő Szemináriumban 50 frt évi javadalmazást kapott. - HML. IV-l/b/142. Közgyűlési iratok 1784. Nr° 460- 1763-ban Mária Terézia rendeletére megvizsgálta a Heves megyei ásványvizeket, köztük elsőként elemezte a parádi források vizét. - HML. IV-l/b/86. Közgyűlési iratok 1764. Nr° 37. 1769-től 6 évig tanított az egri orvosi iskolán. 1780. január 1-én elmozdították az egri orvosi állásából. - HML. V-l/b/94. Eger Város Tanácsának iratai.: HML. V-l/a/41. Eger Város tanácsjegyzőkönyve. - 1784. április 27-én leváltották megyei orvosi tisztségéről. HML. IV-l/b/141. Közgyűlési iratok 1784. Nr° 399. Orvosi teendői alól azzal indokkal mentették fel, hogy öreg, s már nem tudja ellátni feladatát. A felmentés hátterében az is szerepet játszott, hogy a fiatal és ügyesen helyezkedő Doszlern Károly élvezte ez időben a nagyhatalmú Esterházy Károly püspök bizalmát. 1789-ben mivel a korábban nagy kölcsönnel házat épített eladósodott, s ezért utóbb a város elkobozta házát is. 1792-ben Egerben hunyt el. 59