Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

Mátrafüred. Fürdőház Gyöngyös város tanácsa 1759. november 16-án a benei tilalmas erdő használatáról hozott határozatában olvasható: „ Tilalmaztatik peniglen ezen alkalmatossággal újra a Malmok fölött lévő Beneház '-tói följebb akár egy szál vesszőt is kivágni tűzrevalónak vagy bárminek.

152 Ez a Beneház megtalálható az első katonai felmérés 1783-ban készült térképén, ahol W.h. = Wirtshaus néven mint csárda, vagy kocsma szerepel."

3 A Beneház, illetve csárda elnevezés - véleményem szerint - a benei fürdőhöz tartozó épületként is értelmezhető. A csárda a térképek tanúsága szerint a benei malmok felett állt, nem túl távol a benei fürdő később ismert helyétől, amely a csárdától még kissé északabbra volt, s utána a Mátra erdőrengetege következett. Ezek szerint a benei fürdő 1759 előtt keletkezhetett, de pontos idejéről hallgatnak a források. Más adat arról szól, hogy létezett a benei határban a Csikós-tó nevű fürdőhely, amelyről egy 1776-os határjárás során egy tanú azt állította: „Csikóstó ezelőtt szép fürdőhely volt, mivel fürdött is a Csikós-tóban".^ 1782-ben Litzner János készítette térképen Pálos vörösmarttól nyugatra még a benei határban található „Csikós-Tó kút" nevezetű határhely.'

55 A Csikós-tó helyét nem ismerjük. Feltételezésem szerint az a benei fürdő helyén állt, amikor az itteni forrás még foglalatlan helyén kisebb tó keletkezett, amely már fürdésre alkalmasnak bizonyult. Fürdőházat később létesítettek mellette, amikor a forrás fölé kútházat emeltek. A fürdőt a város időről időre bérbe adta. így például 1836 augusztusában már három évre kívánja bérbe adni Gyöngyös a „város birtokához tartozó Bene Pusztán lévő Fördő Házat, a szabad bormérés jogával"

'.'

5б A Gyöngyös város tulajdonában lévő Benepusztán álló fürdőházról Tahy Gáspár 1837-ben azt írta: „van kellemes fürdője is"."

7 Még ugyancsak 1837-ben Fényes Elek szerint: „Savanyúvíz források vannak Taron és Gyöngyös Benén. "

I58 Az 1840-es években már bizonyára divatos szórakozóhely lehetett a benei fürdő, mert Gyöngyös város tanácsa 1843. április 12-én úgy határozott: „A Benei fürdőnél mulatóknak pénzért leendő fizetés szorosan tilalmaztatik, mellyrül a Benei molnárok értesíteni rendeltetnek. "

I59 Ásványos vizéről 1847-ben Fényes Elek is tudósított.

160 Érdekes körülmény, hogy a benei fürdőt a három katonai felmérés során készült térképek egyikén sem tüntették fel. Bachó János mérnök 1852-ben rajzolt térképén viszont már megjelölte a fürdőt és a hozzátartozó kutat a pálosveresmarti határ közelében, a Veresmartra vezető út mentén, azon a helyen, ahol a fürdő napjainkban is áll.

161 152 KOVÁCS Béla, 1984. 337. 153 Első katonai felvétel. 1783. XVIII 16. térképszelvénye. 154 HML. IV -9/d/42. Vármegyei perek. 1762. № 719. 155 Saár és Veress Marth térképe. Készítette: Litzner János, 1782. IX 13. Gyöngyös, Mátra Múzeum tulajdona. 156 HML. Alispáni leveleskönyv. Pap Szász József főszolgabíró, Tenk, 1836. augusztus 4. 157 TAHY Gáspár, 1837. 25. 158 FÉNYES Elek, 1837. III. 185. 159 KOVÁCS Béla, 1984. 337. 160 FÉNYES Elek, 1847. II. 236. 161 HML. XV-8. Térképtár. T. 52. 56