Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében

sok pontos helyét egy XVIII. század végén készült térkép is jelzi, az 1. számú forrás az apátsági templom mellett, a Tófenék határrészen fakadt, míg a 2.-3. számú források az Ösztörű tető alatt folydogáltak.

76 E források vizét a korai középkortól kezdve évszázadok óta hasznosítják. A bélháromkúti forrásokat (Trium fontium de Beel) Korabinsky is említi.

77 Az apátsági templom mellett egy új plébániaház alapkövét 1750. június 11-én Gusztinyi János kanonok, egri szemináriumi kormányzó rakta le. Az épületet később remeték lakták 1827-ig. Ekkor fürdőházzá alakították át.

78 Az apátfalvi fürdőház meglétét 1827-től említik a források.

79 Nagyon valószínű, hogy e források vizét a helybeli lakosság már jóval korábban használta fürdőzés céljára. Erre utal a forrás Köszvénykút elnevezése is, ahol a környék lakosai fájós testrészeiket gyógyíthatták. Azt a tényt, hogy e helynek valamiféle fürdőjellege lehetett, megerősíti az egri papnevelő szeminárium fürdőház létesítése. Ezzel kapcsolatos a forrásvíz tudományos analízise is, amelyre 1826-ban került sor, amikor Hanák Mihály, Heves vármegye fizikusa közreadta az apátfalvi gyógyvíznek az első tudományos vegyelemzését.

80 1834-1835-ben a helybeli fürdőházat Schnier András apátfalvi kőedénygyári bérlőnek a felesége és a leánya működtette.

81 1837-ben Fényes Elek a községet a meleg ásványos forrással és fürdőkkel rendelkező helyek közt tartotta számon.

82 Fényes Elek is kiemeli 1851-ben Bélapátfalvánál: „Nevezetességei közé tartozik még Apátfalvának a Bélkőben lévő barlang és a nagytemplom mellett fakadó három forrás, mellynek vize soha be nem fagy, fürdésre is alkalmas, s csúzos nyavalyákban foganatosnak találtatik. E három forrás bő vize hajtja a kőedénygyár malmait. "

83 Apátfalván, a Bélkő lábánál fakadó három forrás vizére alapozott fürdőházat 1826 táján létesítették, megszűnése 1854 előttre tehető, mert addigra a Földváry testvérek befejezték a kőedénygyár bővítésének a munkálatait.

84 1859-ben Wachtel fürdő- és ásvány vízkalauzában a már megszűnt létesítményről ezt írta: „A kolostor falain belül ered egy forrás, amelyet Köszvény kútnak (Glichtbrunn) neveztek, és volt egykoron egy fürdőháza, amelyet ma már többé nem lehet látni, mert a helyén egy kőedény gyár áll a Földváry család kezelésében. Viszont a forrás kőből építve, ráccsal körülvéve látható, s afabrika céljára szolgál. A másik két forrásról megjegyezte, 76 BAZ. ML. Térképtár. T 100/2. Apátfalva térképe a XVIII század végén. Szerző nélküli. 77 KORABINSKY, JOHANN Mathias, 1786. 13. 78 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál, 1969.

1. 544. 79 VAHOT Imre., 1854.

1. 89. 80 Lásd: HANÁK, Mihály, 1826. с művét. - Hanák Mihály 1800-ban született Egerben. Heves vármegye fizikusa volt, aki 1831-ben alaposan kivette a részét a kolera elleni harcban. Keszlerffy Józseffel, Heves vármegye főorvosával és Benkő Ignác egri városi orvossal egy kolera elleni védekezést szolgáló röpiratot készítettek. Egerben hunyt el 1860. július 7-én. A bélháromkúti források tudományos ismertetésén kívül latinul és németül kiadta Egerben 1832-ben az Összves dermengés s önképes kifejlett álomjárás története című könyvét. 1850-ben látott napvilágot Egerben A marhadög elleni rendszabályok című írása. - SZECSKÓ Károly, 1969. 156. 81 CSIFFÁRY Gergely, 1997. 20. 82 FÉNYES Elek, 1837. III. 9. 83 FÉNYES Elek, 1851.

1. 29. 84 CSIFFÁRY Gergely, 1997. 20. 45