Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

„Tomcsányi miniszter az ügynek nagy szeretetével foltozta s talpalta újra az elavult szerzői törvényt. De ő nem író, tehát nem értője az írók és kiadók között való viszonyla­toknak. Az írók meg nem ismerik a javaslatát, mert nem küldte meg nekik." 41 „A javaslaton olyan rókaszag érzik, hogy a kutyám is vonítva ugatott künn, amíg ol­vastam. Mindjárt az elején kihagyták az író személyes négy joga közül a mü visszavoná­sának jogát. (Maradt három.)" 42 „Minden olyan szerződés semmis, amely az író szorult helyzetének kihasználásával köttetett, ha ez a visszaélés a díjnak és a mű keretértékének aránytalanságából megismer­hető. Vagy még egyszerűbben: Tegye a nemzetgyűlés külön bekezdésü ponttá a 3. §. ezen mondatát: Érvénytelen az e szabálytól eltérő olyan megállapodás, amely a szerző hátrá­nyára szolgál. De nem így, hanem magyarul, kereken: Érvénytelen minden olyan szerző­dés, amely az íróra nézve hátrányos." 43 Ez utóbbi mondatot Gárdonyi alá is húzta. A kéz­iratban ezután még több paragrafust vizsgál és javaslattal áll elő a módosításhoz. írását a következőképpen zárja: „Az író védelme: az irodalom védelme. Az irodalom a nemzet kincse. Ennek a kincs­nek az elbitangolása, megrongálása közügy. Nem szabad tehát az író védekezésének pénz­be kerülnie. Mondja ki a törvény, hogy az író védelmére maga az állam ad esetről esetre ügyvédet. Kérem a nemzetgyűlést: ne szavazza meg ezt a törvényt ezekkel a hiányokkal és hibákkal. S ezen az úton kérem nemzetgyűlési képviselő barátaim közül az írókat: Negyessy Lászlót, Pékár Gyulát és Milotay Istvánt, hogy a tárgyaláson védelmezzék majd meg irodalmunkat ennek a törvénynek égbekiáltó tökéletlenségeitől, veszedelmeitől." 44 Tollal írt kézirat a szerzői jog védelmében írt cikk tervezete is. 45 Ebben írja többek között Gárdonyi: „A szerzői jogról szóló törvénycikk többet ártott az íróknak, mint használt. Ráadásul az író egész élete munkásságának gyümölcsét elkobozza az író családjától és közkincs cí­men neki ajándékozza a kiadóknak." 46 Gárdonyi ebben a cikkben elmarasztalja a Magyar írók Segélyegyletét, mondván: „Igazi író onnan segítséget bizonyára soha nem kért, nem is kapott." 47 Hiányolja Gárdonyi, hogy az íróknak nincs egyesülete. „A Magyar Tudományos Akadémia tudós tanárok egyesülete. A tudomány internaci­onális valami. A tudományban nem a nemzet lelke él, hanem az emberfaj kultúrája. Ma­gyar író az akadémiában 2-3 ha van. A Kisfaludy Társaság ma már inkább tanáregylet. Az általános művelődést szolgál­ja. A kiadványai leginkább fordítások, a felolvasó ülései pávaparádék. A Petőfi Társaságnak kiadványai egyáltalán nincsenek, az irodalom magyarságának védelme nem célja. 48 Ennek a kéziratnak a végén Gárdonyi kifejti egy írói társulás részleteit. ír az „elnök­ségről", a nyugdíj-egyesületről, a különböző testületi választások lezajlásáról, részletekbe bocsátkozva is. Leszögezi: 41 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.2.1. 1. o. 42 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.2.1. 1. o. 43 CÉDULÁK. Lelt. sz.-.74.2.1. 2.0. 44 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.2.1. 5.0. 45 CÉDULÁK. Lelt. sz. : 74.1.1. 46 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.1.1. 1. o. 47 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.1.1. 3. o. 48 CÉDULÁK. Lelt. sz.: 74.1.1. 3. o. 407

Next

/
Oldalképek
Tartalom