Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

Naplójában nyomon követhetjük életének legfontosabb személyes eseményeit is, legfontosabb gondolatait. 1916-ban életének egy fordulópontjára jutott, s ezt is feljegyezte. „Tegnap azon gondolkodtam, hogy nem érdemes a negyedik hadikölcsönre jegyeznem, mert az adósság annyi nyugtalanságot okoz, amennyivel nem ér fel a pénz. Ma délelőtt is, hogy ezt a gondolatot fonom, egyszerre rávilágosodik, hogy az egész életem a pénz iránt való gyötrelmes nyugtalanság volt. A lelkem mindig mint egy fájó rezgésű tű. Holott egyszerre gazdag vagyok, ha eltökélem, hogy kevéssel beérem. Akkor egyszerre elérem a legnagyobb vagyont, a nyugalmat, amelyre teljes életemben vágytam, de épp ezért szüntelenül zaklattam magamat és ebbe múlt bele az életem és egészségem. Vénségemre tört hajóként értem a révbe."

14 Utolsó éveiben sokat hegedült. A hangszeren való játékot autodidakta módon sajátította el. Nyomon követhető naplójában az is, hogyan haladt tanulmányaival. „1917. Karácsony 31. Este találtam, hogy esténként azért tudok jobban hegedülni, mert fáradt vagyok, s emiatt nem nyomom a húrokat, hanem könnyen csúszkál rajtuk az ujjam, és a vonót könynyen kezelem."

15 „Nepomuki első és második hetét elhegedültem. 5-én vettem ugyanis az Ányos-hegedűt és a Sauret kottákat, amelyek a hegedűművészetnek új világát nyitották meg előttem."

16 Gárdonyi rendszeresen felírta és véleményezte is néhány gondolattal olvasmányait. Olvasta Balzacot, Goethe Wilhelm Meisterjét, Goethe életrajzát. Ebből merített is egy ötletet: „írnom kellene valami olyanféle filozófiai művet, mint a Faust és nekem a hívő és nem hívő szívet kellene megírnom. Lehet még belőle valami."

17 Olvasta Mark Twaint, akitől a jellemzés művészetét tanulta meg. Karácsonykor olvasta Gogol Holt lelkek című művét. Véleményét erről a műről nem örökítette meg. Ebből kiindulva kezdte Goncsarov Oblomovját is olvasni, de nem olvasta végig. „Ezekben a napokban olvastam Szabó Elsodort faluját és bár lapról lapra undorított, kábító képhalmazaiban tanulságos volt látnom a képekkel való jellemzés erejét."

18 Bár Gárdonyi visszavonult írásai és olvasmányai közé, látogatókat gyakran fogadott. Több interjú is készült vele. Országos, de megyei, helyi lapok is küldték hozzá tudósítóikat, akik beszámoltak Gárdonyi életéről, az őt foglalkoztató dolgokról. Véleményéről is gyakran faggatták. A budapesti Déli Hírlap 1917 novemberében küldte ki Kárpáti Aurél újságírót, aki november 22-én egész oldalas cikket írt a Gárdonyinál tett látogatásáról. Kárpáti arról számol be, hogy az író nagyon kedvesen fogadta. „Nyugodtan, megfontoltan beszél, azzal a közvetlen egyszerűséggel, amely írásaiban is megnyilvánul. Érdekes, hogy Gárdonyi, aki pregnáns egyéniségétől átitatott írásaival határozottan forradalmi jelenség a magyar elbeszélő irodalomban, alapjában véve menynyire konzervatív temperamentum. Valószínű, hogy természetes hajlamain kívül ebben nagy része van annak az elvonultságnak, amelyben évek óta él és dolgozik."

19 14 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 15 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 16 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 17 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 18 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 19 Déli Hírlap, 1917. 57. sz. 2. Lelt. sz. B. 76. 240.1. 403