Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Király Júlia: Gárdonyi Géza utolsó évei az Egri Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékának tükrében

Naplójában nyomon követhetjük életének legfontosabb személyes eseményeit is, leg­fontosabb gondolatait. 1916-ban életének egy fordulópontjára jutott, s ezt is feljegyezte. „Tegnap azon gondolkodtam, hogy nem érdemes a negyedik hadikölcsönre jegyez­nem, mert az adósság annyi nyugtalanságot okoz, amennyivel nem ér fel a pénz. Ma dél­előtt is, hogy ezt a gondolatot fonom, egyszerre rávilágosodik, hogy az egész életem a pénz iránt való gyötrelmes nyugtalanság volt. A lelkem mindig mint egy fájó rezgésű tű. Holott egyszerre gazdag vagyok, ha eltökélem, hogy kevéssel beérem. Akkor egyszerre elérem a legnagyobb vagyont, a nyugalmat, amelyre teljes életemben vágytam, de épp ezért szüntelenül zaklattam magamat és ebbe múlt bele az életem és egészségem. Vénsé­gemre tört hajóként értem a révbe." 14 Utolsó éveiben sokat hegedült. A hangszeren való játékot autodidakta módon sajátí­totta el. Nyomon követhető naplójában az is, hogyan haladt tanulmányaival. „1917. Karácsony 31. Este találtam, hogy esténként azért tudok jobban hegedülni, mert fáradt vagyok, s emiatt nem nyomom a húrokat, hanem könnyen csúszkál rajtuk az ujjam, és a vonót köny­nyen kezelem." 15 „Nepomuki első és második hetét elhegedültem. 5-én vettem ugyanis az Ányos-he­gedűt és a Sauret kottákat, amelyek a hegedűművészetnek új világát nyitották meg előttem." 16 Gárdonyi rendszeresen felírta és véleményezte is néhány gondolattal olvasmányait. Olvasta Balzacot, Goethe Wilhelm Meisterjét, Goethe életrajzát. Ebből merített is egy öt­letet: „írnom kellene valami olyanféle filozófiai művet, mint a Faust és nekem a hívő és nem hívő szívet kellene megírnom. Lehet még belőle valami." 17 Olvasta Mark Twaint, akitől a jellemzés művészetét tanulta meg. Karácsonykor ol­vasta Gogol Holt lelkek című művét. Véleményét erről a műről nem örökítette meg. Eb­ből kiindulva kezdte Goncsarov Oblomovját is olvasni, de nem olvasta végig. „Ezekben a napokban olvastam Szabó Elsodort faluját és bár lapról lapra undorított, kábító képhalmazaiban tanulságos volt látnom a képekkel való jellemzés erejét." 18 Bár Gárdonyi visszavonult írásai és olvasmányai közé, látogatókat gyakran fogadott. Több interjú is készült vele. Országos, de megyei, helyi lapok is küldték hozzá tudósítói­kat, akik beszámoltak Gárdonyi életéről, az őt foglalkoztató dolgokról. Véleményéről is gyakran faggatták. A budapesti Déli Hírlap 1917 novemberében küldte ki Kárpáti Aurél újságírót, aki november 22-én egész oldalas cikket írt a Gárdonyinál tett látogatásáról. Kárpáti arról számol be, hogy az író nagyon kedvesen fogadta. „Nyugodtan, megfontoltan beszél, azzal a közvetlen egyszerűséggel, amely írásaiban is megnyilvánul. Érdekes, hogy Gárdonyi, aki pregnáns egyéniségétől átitatott írásaival határozottan forradalmi jelenség a magyar elbeszélő irodalomban, alapjában véve meny­nyire konzervatív temperamentum. Valószínű, hogy természetes hajlamain kívül ebben nagy része van annak az elvonultságnak, amelyben évek óta él és dolgozik." 19 14 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 15 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 16 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 17 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 18 NAPLÓ. Lelt. sz.: 71.17.1. 19 Déli Hírlap, 1917. 57. sz. 2. Lelt. sz. B. 76. 240.1. 403

Next

/
Oldalképek
Tartalom