Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Csiffáry Gergely: Ásványvizek, gyógyvizek, fürdők Heves megyében
tunk. Az apátság Szent Istvántól más szolgáló népek mellett, 6 fürdőszolgát is kapott. 4 Ez esetben bizonyára olyan mesterséges fürdő létezéséről van szó, ahol egyben az egyik legkorábbi vízvezeték készült Magyarországon. 5 Erre bizonyára azért volt szükség, mert az apátság helyét a Zengő - középkori nevén - Mons Ferreus, azaz Vashegy lábánál, egy olyan magaslaton jelölték ki, amelyet természetes esésű forrásvíz táplált. 6 A gyógyvizek meglétének egyik legkorábbi említését 1067-ből, a százdi apátság alapító levelében találjuk. 7 Talán a kácsi melegforrásokról esik szó az oklevélben. Egy 1075ben kelt oklevél említi az Esztergom melletti savanyúvíz forrást. 8 A bajmóci fürdőt 1113ban 9 ,a budai (felhévízi) fürdőket 1148-ban 10 , a varasdi fürdőt 1181-ben", az olthévízi fürdőt Nagyküküllő megyében 1186-ban 12 , a Sopron megyei Balf fürdőjét 1199-ben 13 említik először az oklevelek. Természetesen a korai időkben a mesterséges fürdők még meglehetősen kezdetlegesek voltak, s legföljebb egy-két helyiségből álltak, ahol a fürdést a nap bizonyos óráiban végezték. A fürdési idő kezdetét néhol kürtszó, máshol a fürdőserpenyők hangja jelezte. A vizet tartályokban melegítették fel, vagy ahol ezek a természetes melegvíz források a közelben voltak, akkor ott a vizet csövön vezették a fürdőházba. Fürdőszolgák feladata a fürdőzők bőrének dörzsölése volt, amelyet gyakran nyír- vagy tölgyfalombokból készült kötegekkel végezték. A fürdők szolgaszemélyzete legtöbb helyen nőkből állott, kiknek a munkáját férfi fürdős irányította. Pannónia földje régen is gazdag volt természetes forrásokban, melegvizekben. Ez annak a természetföldrajzi sajátosságnak köszönhető, hogy az ún. geotermikus gradiens a világ átlagnál magasabb. Ez azt jelenti, hogy a föld belsejébe lefelé haladva 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 3 fokkal emelkedik a Földön. Ez azonban csak átlagérték, amelytől lényeges eltérések lehetnek. Az Alföldön a geotermikus gradiens mértéke jóval kisebb az átlagnál 12,4 és 25 közt ingadozik. 14 A természetes melegvizű források magyarországi ismeretét és azok használatát jelzik a földrajzi neveink is. A régi magyarok a melegvízforrások vízét hévjónak vagy hévvíznék nevezték. így említik a Nagyvárad melletti Szent László fürdő melegvizét 1249-ben, amelyről utóbb Hajó községet is elnevezték. Hasonlóképpen melegvizű tóforrásoktól kapta a nevét a dunántúli Hévíz. A magyar államalapítás és államszervezés korában a már itt lakó szláv népek a melegvizeket, majd a fürdőket is Teplicénék nevezték. Sok fürdőnk őrizte évszázadok múlva is ezt a nevet, mint például Trencsénben: Trencsénfürdő vagy 4 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1929. 1. 140. 5 Aquae etiam conductu qui omnes fratrum officinas circuiret, idem decoravimus monasterium. - MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 5. 6 GALLOS Ferenc-GALLOS Orsolya, 1988. 6. 7 „...adok földet Bekechen, a szabadosok 12 telkével, két ekével és a szolgák telkeivel együtt. A anya-határ (?) Zakarai-tól keletre kezdődik, tart Sumug dombig, ott három völgy felé fordul, innen a Cosme falunál lévő gyógyvizekig megy... ". A százdi alapító levél, 1986. 7. 8 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1940. IV. 233. 9 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 7. 10 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 18. 11 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 22. 12 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1930. III. 20. 13 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1929. 1. 144. 14 VENDL Aladár, 1951.52-56. 34
