Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

6. kép. Kötények, csipkedísszel. 1. Egerszalók, 1945, 2. Gyöngyöspata 1953. A horgolt és gyári csipkével díszített kendők mellett a mátrai és bükki falvakban ugyanilyen mennyiségben találunk olyan lyukhímzéses, slingelt kendőket, melyeknek széle, a minta jellegéből adódóan cakkos, csakúgy, mint a slingelt ujjú ingvállaknál. Boldogon a gyári csipke helyett néha bolti slingelt csíkot alkalmaztak. Az ingvállak és fejkendők mellett házivászonból még kötényeket (csigacsináló kötő ganga) készítettek, de ezek szélén csak elvétve találunk horgolt vagy gyári csipkét. Batiszt kötényeken szélesebb, selyem kötényeken keskenyebb gyári csipke a díszítés, mely gyakran körbeveszi az egész kötényt. Női mellények, „pruszlikok" Poln énwt i men v pent o. „A pruszlik az első bolti anyagból való ruhadarabok egyike, amely a vászonruha mellett megjelent. Kevés anyagból kitelt, rendszerint élénk színű cifra ruhadarab, az egész öltözet dísze. "

21 Ez az ujjatlan, női mellrevaló többféle elemből formálódott ki a XVIII-XIX. század fordulójára.

28 „Különbféle csillogó szerekkel," arany-ezüst csipkével, zsinórokkal, színes selyemszalaggal díszítették a XIX. század közepi leírások szerint.

29 7. kép. Felnémeti menyecske csipkés kötényben. Képes levelezőlap. 27 KRESZ Mária 1956. 29. 28 FLÓRIÁN Mária 1997. 657. 29 KRESZ Mária 1956. 29-30. 328