Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

amely a boldogitól már teljesen eltérő.

25 A boldogiak viszont megmaradtak hagyományos motívumkincsüknél, melyre a nagy körformák és rombuszsorok jellemzők. Mind a fejkendő, mind a nyakbavaló kendő sarkát horgolt csipkével, majd sűrű hajtásokba szedett, erősen kikeményített gyári csipkével szegélyezték. Kézbe való kendőn a fehér csipke mellé egy sor bordót is varrtak (hasonlóan a női mellévarrott ujjú ing, a. féling díszítéséhez).

26 A XIX. század végén a vállkendők még négyszögletesek, ezt azonban fokozatosan kiszorította a kevesebb anyagot igénylő háromszög alakú. A háton lelógó, középső sarka szögletes, a két szélső, melyet a szoknya derekán terítettek szét, lekerekített, „kerek farkú", s a ráhímzett motívum is eltérő. Mind a fejkendőt, mind a vállkendőt igen erősen „csörgősre" keményítették. A boldogihoz hasonló formájú nyakravaló kendőt találunk Heréden is. A sarkait díszítő fehérhímzés csillag és virág motívumai még a boldoginál is nagyobbak. Igen széles, gyári cérnacsipke szegélyezi. 5. kép. Menyasszony gyári csipkével díszített vállkendőben és „félingben". Boldog, 1961. Bakó Ferenc felvétele. 25 VARGA Marianna 1982. 22-24. 26 VARGA Marianna már idézett munkájában, a hajtásokba szedett gyári csipkével szegélyezett kendő feltűnését az 1930-as évekre teszi. Ez sokkal korábbi. Ezt bizonyítja a gyűjteményünkben lévő, 1905-ös évszámmal ellátott kézbevaló kendő. 327