Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Cs. Schwalm Edit: A csipke alkalmazása Heves megye női viseletében

EGBI KÉPVISELET. 2. kép. Egri népviselet. Kőrajz, 1854. fején áll alatt átvett, és hátul a kendő középső sarka fölött megkötött fejkendő. Kezében, valamint a táncoló lányok kezében is kézbevaló kendő. Az egri népviselet с litográfián ugyanezeket a viselési módokat figyelhetjük meg. A néprajzi gyűjteményünkben lévő fej- és vállkendők adataiból, valamint helyszíni gyűjtésekből kiderül, hogy a Mátra és Bükk vidék falvaiban az 1870-es, '80-as években, és még a XX. század elején is általános a fehér fejkendő viselése. Sok településen (pl. Kisnána, Sirok, Mátraderecske) még az 1930-as években is hordták búcsúban, illetve nagyobb ünnepeken, templomba nagymisére. Felnémeten 1940 körül is viselték. Új menyecskék az arany vagy ezüst csipke fölé kötötték. A körmenetben az asszonyok csak fehér fejkendőben vehettek részt Kisnánán, erre a falu bírája szigorúan felügyelt. Sírokban a hagyomány szerint az I. világháborúban nagyon sokan a gyász miatt hagyták el a fehér fejkendő viselését. A vékony patyolat alól kiragyogott a fémcsipke. Az első gyermekük megszületéséig viselhették így. Attól kezdve csipkét nem tehettek a fejkendő alá. A kendőt jól kikeményítették, és „nyessbe (nyersbe) vasalták", SLZSLZ a keményítő a vasaló alatt száradt meg. Legkorábbi darabunk 1880 körül készült Kisnánán, a másik 1887 körül Sírokban. Ez utóbbi szélét vékony gyári csipke díszíti, aminek a neve „ tótcsipke ", tót vándorárustól vásárolták. A siroki kendőt szegélyező széles pamut horgolt csipke stílusában hasonlít az Egerszalókon 1900 körül készített kendőhöz. Motívumaik a hímzéseken is alkalmazott mintaelemek: kerekrózsa, rozmaring, csillag. A finom gyolcskendőn a horgolt szél előtt mesteri kidolgozású subrika. Horgolt csipke vagy gyári csipke önmagában nem 325