Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Császi Irén: „Isten dicsőségére állíttatta” Útmenti keresztek és Mária-képek Eger környékén
HétfAj dALMÚ MÁRIA tiSZtell etiRe Ál ItotA BA RtA VeN del Neje SMOCeR KRISZtINA ÁlitAttA 1897 3. Szintén 1897-ben készült a Deméndi útra (Demjéni út) helyezett Mária-kép. Deméndi Máriának nevezték. Alapítói Szajcz György és neje Hadobás Zsófia voltak. Fehér Gyula egerszalóki plébános az alapítványi bejegyzésben pontos leírását adta a képnek. A fájdalmas Máriának ölében a szenvedő Jézussal fából faragott féldomborművű képét faoszlopba erősítve állították föl... a Deméndi út sarkán? 01 A fenti leírás szintén a szalóki kegykép mását sejteti. A kegyképről mintázott másolatokat a település több pontján is elhelyezték. Ezek a térbeli pontok a falu határát jelezték. Fontos szerepük volt a búcsúsok érkezésekor, távozásakor. A Mária kultusz térbeli kiterjedtségét és ilyenkénti rendszerét mutatják ezek a Mária-képek, melyek a szalóki búcsúra igyekvő csoportok fogadására a faluba vezető utak mentén a határban álltak. A keresztekhez, Mária-képekhez fűződő szokások A kereszteket felállításuk után ünnepélyesen felszentelték. A plébániai levelekből olvashatjuk, hogy a plébános a keresztállítás bejelentésekor egyben kéri a felszentelésükre az engedélyt. A keresztet a jövő vasárnap délutánján az inventio előnapjan szeretném megáldani, mély hódolattal kérem Exellenciádat, hogy annak ünnepélyes megáldására engem felhatalmazni kegyeskedjék. A szentmise után zászlókkal a felszentelésre váró kereszthez indultak. A plébános szent beszédet mondott, szenteltvízzel meghintette a keresztet. Köszönetet mondott a keresztállítóknak. Egerszalók mint jelentős búcsújáróhely évi két búcsút tartott. Azok a keresztek, amelyek a búcsújárók útvonalába estek, hagyományos megállói, állomásai voltak a zarándok34 EFL Plébániai iratok 3670/1897. 315 11. kép. Képtartó oszlop. Egerszalók. Bakó Ferenc felv., 1956.
