Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Veres Gábor: A népi jogélet tárgyai

2. kép: Lakodalom után hazaviszik a kölcsönkért edényeket. (Bakó Ferenc felvétele, 1954, Felsőtárkány, DIV.2799) mert a közösségben elfogadott normái voltak a teljesítésnek. Az edények, tányérok visszavitelekor (2.kép) rendszerint a lakodalomból „maradt" kaláccsal, étellel köszönték meg a szívességet. Újabban cukrászsüteményből csomagolnak a kölcsönadó családnak. A lakodalmat „rendező" anyának-asszonynak mindig ügyelnie kellett arra, hogy elegendő sütemény maradjon a köszönet kifejezésére. Másrészt, aki kölcsönkért valamit, nem térhetett ki a későbbiek során a kölcsönadó irányából érkező hasonló kérések elől. A kölcsönkérés olyan szerteágazó kapcsolatrendszer „lekötelezettségi hálózat" kialakulásához vezetet, amely a hagyományos paraszti faluközösség bomlásakor már „kényelmetlenné" vált sok család számára. A kölcsönzők megjelenése és térhódítása ezzel is magyarázható. A kölcsönzés a pénzbeli kiegyenlítés után semmilyen más kötelezettséggel nem járt. így akik tehetik, meg tudják fizetni, igénybe vették ezt a szolgáltatást, mintsem egy esetenként 8-12 család felé irányuló elkötelezettséget vállaljanak. A népi jogi hagyományok helyére ebben az esetben egy polgári szerződés lép. A közösség által ellenőrzött szabályokat itt egy szerződésbe foglalják, a természetbeni teljesítés helyét a pénz veszi át. A lakodalom étrendjében fontos szerepet foglalnak el a különböző tésztafélék, sütemények. Szinte minden faluban kialakult szokásrendje volt, hogy melyik meghívott hozzátartozó milyen típusú és mennyiségű süteményt, tésztafélét vitt a lakodalmas házhoz.

29 29 CS. SCHWALM Edit 1989. 453. 293