Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Veres Gábor: A népi jogélet tárgyai

sa során a bekerülő új tárgyak megtartották részben vagy egészben az említettek funkcióját, szerepkörét és a kapcsolódó szokások, jogi viszonyok egy részét is. A magyar népi kultúra és ezzel együtt a magyar paraszt az 1848-as forradalomtól az első világháborúig húzódó kor parasztja volt és lesz." A tudományok, az irodalom, a művészetek által ekkor rögzített „állapothoz" - feltárt ismeretekhez - tudjuk a későbbi időszakokban történt átalakulást, változást kimutatni, viszonyítani. A háztartási eszközök, mint jogviszonyok tárgyai A paraszti háztartás eszközei, a konyhaeszközök funkció szerint csoportosíthatók: - tároló-, feldolgozó-, tartósító-, főzőeszközök, - szabadban való főzés eszközei, - ételhordó eszközök.

12 A tárgyak funkciója behatárolta azokat az élethelyzeteket, alkalmakat, melynek során a tárgy tulajdonosától, használójától időlegesen vagy véglegesen más birtokába, tulajdonába került. A jogviszonyok lehetnek a mindennapi élet teremtette helyzetek, valamint az ünnepnapokhoz az emberi élet fordulóihoz és a jeles napokhoz kapcsolódó viszonyok. Külön említést érdemelnek azok az élethelyzetek, melyek visszatérő eseményei a parasztság életének, de egy esztendő során ritkán, általában csak egyszer fordulnak elő (disznótor, káposztataposás stb.) Az említett különleges alkalmak azok, melyek a tárgyak között a legnagyobb helyzetváltozást jelentik a szó mindennapi és jogi értelmében egyaránt. A háztartások többsége nem volt felkészülve a család mindennapi szükségletét meghaladó vendéglátásra, az ehhez kapcsolódó főzésre, terítésre, tálalásra. Nem rendelkeztek a ritkán előforduló eseményekhez szükséges eszközkészlettel. A tárgyak többségét a faluközösségben elfogadott szabályok szerint kapták kölcsön. Léteztek a kölcsönzés és annak viszonzási módjára vonatkozó szabályok, szokások. A tárgyak eltűnését vagy megrongálódását követő kártérítés mikéntjére is léteztek elfogadott módozatok. Elsőként az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó események és az ezekhez szükséges eszközökről fellelt népi jogi adatokat tekintsük át. A születés-házasság-halál szokáskörei közül a születéshez kapcsolódó vendéglátás tárgy szükséglete nem haladta meg a háztartás eszközkészletét. A múlt század végi, század eleji keresztelőkön nem voltak vendégek a bábán és a keresztanyán kívül. Az alkalomhoz kapcsolódó ebéd vagy vacsora főzés csak századunk 20as éveitől jelent meg.

13 Több településen is találtam adatot a keresztelő 30-50 fő részvételével történő megtartásáról (Tarnalelesz, Borsodnádasd) és az ezt követő „vendégségről". A jelenség az 1970-es évek elejétől mutatható ki a palócok lakta területen. Altalános elterjedésről azonban nem beszélhetünk, csak egy szűkebb réteg rendezi meg a „kis lagzi"ként is nevezett vendéglátást. A keresztelő szertartását követő ebédet vagy vacsorát a lakodalom eszközkészletével oldják meg az említett esetekben, így külön tárgyalása nem indokolt. A lakodalom a résztvevők nagy száma és az ehhez kapcsolódó eszközkészlet, a halotti tor pedig az elhunyt tulajdonát egykor képezett tárgyak használata és további sorsa miatt érdemel figyelmet. 11 KOSA László 1990. 6. 12 MORVAY Péter 1962-63. 38-42. 13 CS. SCHWALM Edit 1989. 448. 288