Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosság Hevesen

Megállapodnak, hogy „az erdő maradjon kinek kinek jussára ...Az erdő alatt Török urak csűrös kertje körül az melly vermek mostanában vannak, ki ki maradjon a földes urak közül maga eddig is birt vermeinek possessoriumjában, sőt az egyéb földes uraság közönséges szükségére a tájon elegendő és alkalmatos hely biztosíttassék. " 1775-ben ismét rögzítik, hogy „ezen helység öt egyenlő részekre lévén osztv, úgymint M(méltóságos) B(áró) és Grális (generális) Haller Sámuel úr ő exellja, Utes négy líneabeli família és Babocsai successoral között kik más kép qvintalistáknak neveztetnek arrul, hogy ezen helységnek mind intra, mind extra villanumban 1/5 ját bírják, az 4/5 a pedig egyenlően el van osztva M. B. Gralis és az tttes négy línea közt, úgy hogy az 2/5 ját M. B. és Grális maga qva Haller, az más 2/5 ját pedig az tttes négy líneából származó successor urak bírják. "

9 Ennek a felosztásnak az emléke máig él Hevesen, hiszen a külterület földrajzi nevei között szereplő Ötöd-rész (270) elnevezés magyarázatául ezt mondták: „Heves területét öt részre osztották fel. Ez volt az ötödrész. A kurtanemeseké volt. "

I0 1788-ban Heves határában 34 közbirtokos kezén 3908 kat. hold majorságszántó volt, Csász-pusztán 6 nemesé 1277 kat. hold. 1797-ben Hevesen 26 a nemesi felkelésre kötelezett köznemesek száma, Császon 4." 1825-ben összeírják, hogy a hevesi földesurak jussán mennyi lovat tarthatnak a gyalogjobbágyok, s ekkor 22 földbirtokost említenek.12 1837-38-ban Ferdinánd SzászCoburg herceg Heves egyötöd részét báró Orczy Lászlótól, a másik egyötöd rész háromnegyedét pedig báró Orczy Lőrinctől megvásárolta. Ekkor a hét közép- és nagybirtokos mellett 120 olyan nemes is élt Hevesen, akik jobbágyokkal nem rendelkeztek, csak majorsági földeken gazdálkodtak, s ezeket a vagyontalan zsellérekkel, béreseikkel műveltették meg.

13 A közbirtokosság működése Szervezeti keretek A nemesi közbirtokosságot testületi szerv, valamint az ezáltal választott tisztségviselők irányították. Hevesen az egész közbirtokosságot átfogó testület a közgyűlés (concursus) volt. Időpontja változó. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az év különböző hónapján tartották, évente többször. Valószínűleg a tárgyalandó témák aktualitása is befolyásolta az összehívását. Legtöbbször decemberben tartották, karácsony előtt vagy utána. Helye általában a vásártéren található cédulaház volt. Az összehívás módjára az iratokból nem következtethetünk, egyedül 1891-ben írják „hogy a közbirtokossági igazgató bemutatja 35 dbban a postai feladóvevényeket, amelyek igazolják, hogy az érdekelt közbirtokosok a tárgysorozat megküldésével mindannyian meghíva lettek, így a közbirtokosságnál gyakorlatba vett szokás szerint a megjelentek az birtokosságot kötelezőleg határozhatnak. " Az évenként megtartott közgyűlések számát nem ismerjük, egyedül az 1851. évi kiadások között szerepel az, hogy az évben 16 közbirtokossági gyűléshez vásároltak gyertyát. 9 OL. P529. FascX. No. 11. 10 Heves Megye Földrajzi Nevei III. Budapest. 1980. 98. 11 SOÓS Imre 1975. 261. 12 HMGy. 94.1.12. 13 SOÓS Imre 1975. 263. 265