Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

látszik, erre is alkalmazták. A Pethe Ferenc által szerkesztett Nemzeti Gazda című folyóiratban ajánlja: „...egyenlően, parasztosan bevet és most inkább jó, tövis, mint vasboronával besímít."

183 A fogas- és a tövisborona írják 1850-ben: „Fogasolásra a nagy vasfogú boronát használják; magvak behúzására a tüskeboronát".

184 A többség véleményét fejezték ki az alábbiak: 1860: „A tövises borona a földet a szemnek gyönyörűen simítja el ... Én részemről a tövises boronát lóher takarására jónak tartom, de gabonára nem.

185 Ez azt is mutatja, hogy a vesszőboronát egyre inkább az aprómagvak betakarására alkalmazták. Amíg a kukoricát nem sorba vetették, „fogas vagy tövis boronával" takarták be a magot. E miatt természetesen nem lehetett ekekapával megművelni. Az aprómagvak: a köles, mák, kender, lóhere, lucerna, stb., betakarására még sokáig alkalmazták, mert a vele dolgozók szerint jobb és egyenletesebb munkát végzett, mint a gyári vetőgép.'

86 Egyet lehet érteni Takács Lajos megállapításával: „Szerepe tehát legutóbb, kb. a századfordulótól napjainkig erősen megoszlott: a talajmunkák egyes fajtáira, főleg a tavasziakra specializálódott, s mellette komoly, sőt lényegesebb szerep maradt a fogasboronának".

187 A kikelt vetést a téli fagy beállta előtt sok helyen tövisboronával megjáratták, de erre elsősorban a fogasboronát alkalmazták. Sokkal nagyobb volt a jelentősége a rétek, legelők karbantartásában. Ezzel egyengették a vakondtúrást, eltávolították segítségével a gazt, visszaszorították a serkedő gyomot.

188 Különleges és másodlagos felhasználására néhány példát sorol fel Ikvai Nándor.

189 A Szentendrei-szigeten a szamócatermelés fontos eszköze, mert tavasszal vesszőboronával meghúzatva az éppen sarjadásnak indult töveket, gyorsabb növekedésre ösztönözte. Nagy kiterjedésű konyhakertészeti földek (paprika, ugorka, paradicsom stb.) előkészítésében is megőrizte jelentőségét. Sokáig ezzel seperték össze a nagygazdaságok udvarát. A sáros utakat a faluban, a határban ezzel egyengették (pl. Hajdúnánás). A lakodalom, körmenet, temetés előtt tisztították vele az udvart, (pl. Bernecebaráti). Mindezek azonban már csak másodrendű, utólagos felhasználást jelentettek. Statisztikai áttekintés Fentebb már utaltam arra, hogy a faborona-vasborona elnevezések korszakonként változtak, olykor szerzőként sem határozhatók meg minden esetben. A következő lehetőségek adódnak: 1. faborona 'kerete és fogai fából készültek'; 2. vasborona a), 'kerete fából, a fogai vasból készültek', b).'a keret és a fogak teljesen vasból vannak'. 3. faborona 'kerete fából, fogai vasból vannak'. Mindez a terminológiai bizonytalanság megnehezíti a pontos meghatározást. Galgóczi Károly ad valamelyest áttekintést a boronákról is, de ezt inkább csak jelzés értékűnek lehet tekinteni.

190 Szerinte Gömör megyében nemcsak a nagybirtokokon, hanem 183 NG. 1815.2.68. 184 Ürmény Nyitra m. GL. 1850. 212. 185 Jász-Nagykun-Szolnok m. GL. 1860. 794-795. 186 IKVAI Nándor 1981. 290. 187 TAKÁCS Lajos 1965. 322. 188 Részletesen PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 143-144. 189 IKVAI Nándor 1981 190-191. 190 GALGÓCZI Károly 1855. 231-234. 249