Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

A vesszoborona elnevezései A vesszoborona elnevezései jelzős szerkezetűek, melynek egyik tagja a borona, a másik annak a bokornak a neve, melynek ágaiból készítik. A MNyA 138. lapjának gyűjtői ezt a kérdést tették fel: „Mi az a tüskés gallyakból összekötött szerszám, amivel szántás után a rögöket széttörik?". A kérdés nem elég pontos, mert ennek a szerszámnak nem a rögtörés az elsőrendű feladata és azt szerkezeti adottságai miatt nem is tudja megtenni. „A tövisboronának is megvannak a maga hasznai nagyon könnyű homokos földnél vagy olly apró magvak betakarásánál, mellynek nem szabad mélyen esni a földbe р. o. lóheremag, repce stb."."

8 A kérdés feltevés okozott ugyan kisebb zökkenőket, de amikor az adatokat más forrásból is ellenőriztem, azok döntő többsége megállta a helyét. Az alábbiak nagyobb területen fordulnak elő, de néhány ritkábbat is megemlítek jellegzetessége miatt. Borona 'tüskeborona' jelző nélkül. A Duna mindkét partján észak felé majdnem a Dunakanyarig, a Balatontól északra eső területeken, a Dunát átlépve a magyar nyelvterület öt falujában is ezt használják. Csipkeborona 'csipkebokor ágaiból készült borona' (Moldva UMTsz). Faborona. A Palócföld déli részén és néhány Tisza menti faluban fordul elő. Gajborona. Ritkább elnevezés. Az Alföld északi részén és szórványosan Tisza melletti településen használják. Seprőborona. Erdélyi szakszónak látszik. 1735: „...három Seprő' Borona...";

nii 1868: „...nem vagyok ellensége a seprőboronának...".

no Dunántúl néhány bukovinai székely telepes faluban is feljegyezték. Tövisborona, tövisesborona, töviselő stb. 1767: „tövis-borona 'crates Spinae'";

121 1805: „...a tövisboronán kívül más boronát nem is esmérnek...";

122 1815: „... inkább jó tövis- mint vasboronával besímít...";

123 1816: „...a tövisboronából...";

n4 1840: „...tövisborónáink...";

125 1842: „...egy nyomorult eke és tövisborona";

126 1844: „...könnyű tövisboronája";

ni „A tövis boronának is megvannak a maga hasznai...";

128 1851: „...borona után még egy tövises boronát kötnek";

129 1856: „...tövisboronát minden gazdaságban lehet csinálni";

130 1857: „...csak tövis-boronát használnak...";

131 1860: „A tövises borona..."."

2 A MNyA. tanúsága szerint az egyik legelterjedtebb elnevezés, mely nyuga118 MG. 1844. 1.62. 119 Szentjakab Torda-Aranyos m. SzT. 4. 179. 120 FG. 1868. 173. 121 PPB1. NySz. 1.291. 122 PETHE Ferenc 1805. 309. 123 NG. 1815. 2. 68. 124 Szentes. NG. 1816. 157. 125 TGT. 1840. XIII. 51. 126 Bánság. MG. 1842. 1579. 127 Jászság, Zagyva mente. MG. 1844. 604. 128 MG. 1844.62. 129 Karcag. GL. 1851. 1083. 130 KBM. 4. 45. 131 Alföld. FG. 1857.236. 132 GL. 1860. 794. 238