Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

péz alakú, legfeljebb a keretben elhelyezett levelek száma és elhelyezésének iránya változik a ráma alsó és felső felének egymáshoz való arányával együtt. Sok esetben csaknem háromszög alakúra formálták ki. Mindenesetre nagyon jól látszik, hogy a magyar nyelvterületre való terjedést ebből az irányból lehet megmagyarázni. Felmerül a kérdés, hogy a magyar nyelvterület nyugati felében miért olyan egységes a trapéz alakú fogasborona? Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy a rámát helyben (kerekes, bodnár), esetleg házilag készítették, illetve központban az igényeket ismerve állították össze fából. A farámás fogasborona sohasem juthatott el és jutott el gyári előállításig. Ez csak a teljesen vasból készült borona esetében történt meg, melynek nagyjából azonos volt az egész Kárpát-medencében és elvesztette minden helyi jellegét. Ez is azt támasztja alá, hogy a vasborona elnevezést megfelelő elővigyázattal kell kezelni forrásainkban, mert az 'farámás, vasfogú' boronát is jelenthetett, sőt sok esetben szinte napjainkig is jelent. Csak amikor a teljesen vasból készült boronák megjelentek és általánossá váltak, akkor a farámás vasfogú boronák lassan eltűntek. A fogasborona használata A fogasborona használatát egy mezőgazdasági szakember így határozta meg: „A borona a föld porhanyítására és egyengetésére, dudva kiirtására, az istállói, vegytrágya s egyéb trágyaszerek egyenlő elosztására, azoknak a talajjali keverésére, az elvetett mag beboronálására, a vetések, a rétek, takarmányföldek díszletének előmozdítása végett azok megboronálása végett használtatik".

81 Lássuk a borona feladatairól Koren, Hans, osztrák néprajztudós véleményét.

82 Az eke után a legfontosabb talajművelő eszköznek tartja. Ezzel szántás előtt végig mennek a földön és elegyengetik a túrásokat, a gyomokat összegyűjtik. A szántás után fogasboronával törik szét a hantokat, egyenlítik el a barázdákat. A vetés után egyik legfontosabb alkalmazása, hogy a magot a föld megfelelő mélységébe juttassa. Mindezek mellett jelentősek a feladatai a rét és legelő tisztántartásában, a kövek, az elszáradt gyomok összegyűjtésében. A fogasborona rendszeres használata egyben földművelési kultúra fokát is jelzi. Az egyik legfontosabb feladata a szántás utáni darabos, hantos föld összetörése, hogy a vetést minél egyenletesebbre megmunkált talajra lehessen vetni. 1565: „Az vnicornis te vtánnad iarion á boronálásba és darabos föld törésekbe...";

83

1596: „Biro vram Izene, hogi az filei olahoknak, az kik boronálta varos zamara... aggiak egi ftot";

84

1637: „Berenállyák szántásokat";

85 1710: „en szántottam akkori soldos(na)k Csipkés János(na)k egy hold földet elis boronáltam in d. 68";

86 1740: „...határon bizonjos darab főidnek... tartoznak ők kétszer meg szántani és edgyszer elboronálni";

87 1774: „A Tavaszi és Őszi-vetés előtt pedig a Göröngyöket széllyel töri, és a földet porhanyóssá és lággyá teszi...";

88 Orosházán a 81 KÉGLY Sándor 1866. 122. 82 KOREN, Hans 1972.61. 83 NySz. 1.292. 84 Kolozsvár SzT. 1. 1027. 85 NySz. 1.291. 86 Aranyosrákos Torda-Aranyos m. SzT. 2. 280. 87 Runk Alsó-Fehér m. SzT. 2. 780. 88 WIEGAND-SZILÁGYI Sándor 1774. 43. 233