Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

vábbá enenk megfelelő' magasságban a Tisza jobb oldalán fordul elő.

60 Az alábbi mondat jól megvilágítja ennek az összetételnek a jelentését: „Elsőnek jött a vasberena. A rámáját ennek is fából ácsolták, csak fogai voltak vasból, mégis így beszéltek róla: megvasaljuk a földet" (Debrecen).

61 A műveletre a vasal 'boronál' ige a Nagykunságban is előfordul.

62 A vas jelzővel azt akarták kifejezni, hogy a borona fogai vasból készültek, ugyanakkor megkülönböztették a vesszőboronától is. A fenti adatokból kiderült, hogy a borona elé tett jelzők csupán arra szolgáltak, hogy az egyes fajtákat elkülönítsék egymástól. Ezek segítségével élesen elválasztották egyrészt a fogasboronát a vesszőboronától, másrészt különbséget tettek a vas- és fafogú borona között. A fogasborona formái Nehéz megállapítani, hogy általában milyen formára készítették a legrégibb fogasboronákat, hiszen a leírások ilyen forrásul nem szolgálnak. Képes ábrázolás pedig rendkívül ritka, de ezek a legtöbb esetben négyszögletes (négyzet vagy téglalap alakú) szerszámot ábrázolnak és ezt elfogadhatjuk kiindulási pontnak. 1432-ből egy kalendárium november hónapja mellett közöl egy ilyet Sonja, Kovacevicova

61 és azt a mai Szlovákia te7. kép. Szántóveto jelenet boronával. Comenius, A. J. 1673. 60 MNyA. 139. 61 BALASSA Iván 1940. 90. 62 MTsz. 63 KOVACEVICOVA, Sonja 1987. 29. 5. ábra. 224