Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

olyan szerszámot, melynek csak a vasa, csoroszlyaja, kormánya készült acélból, de a ge­rendelye, kormánya fából, majd ugyanennek a neve egy évszázad múlva már faeke. 48 3. Vasborona, melynek minden része valóban vasból készült, Nyugatról a XIX. szá­zad második negyedében jelent meg a nagybirtokon. A fogasborona elnevezései 5. kép. Vasfogú borona. Észak-Itália. 1569. Gallo, A. A borona elnevezés az egész ma­gyar nyelvterületen ismert és használt, ami kétségtelenül nagy régiségére utal. Az egyéb elnevezések: fogas (boro­na), vazsborona erre vezethető vissza. Borona: rengeteg hangtani válto­zatban használják részben az átvétel­től, részben az adott nyelvjárástól füg­gően: bránnya, branno, barona, bere­na, barana, borna, borno stb. 49 Jelző nélküli előfordulása mindig fogas­boronára utal. Ez általánosan használt Dunántúl déli és nyugati részében, a nyelvterület északi részén (palócok), Tiszántúl középső területein, az erdé­lyi magyarok kizárólag ezzel élnek, egy boronáló, továbbá egy fogas­borona kivételével, Székelyföldön pe­dig használják a boronáló borona megkülönböztető jelzőt. 50 A munka végzésére a boronál általános. Fogas jelentés tapadással a fo­gasborona jelzős összetételből szár­mazott, mellyel feltehetően a vessző­boronától akarták megkülönböztetni. 1552-ből már van egy bizonytalan adatunk a szóra." 1647: „Ket fogas borona" (Marosillye Hunyad m.); 52 1673: „A baronának avagy fogas bá­nnának az agyagos földön vasasnak kell lenni; a homokoson tsak/ö boro­na is elég"; 53 1735: „Az udvarban va­48 BALASSA Iván 1973. passim. 49 MNyA, RMNyA. 50 MNyA. 139, RMNyA. 91. 51 OklSz, TESZ. 52 SzT. 1. 179. 53 COMENIUS, A. J. NySz. 1. 291. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom