Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Balassa Iván: A borona és a boronálás

olyan szerszámot, melynek csak a vasa, csoroszlyaja, kormánya készült acélból, de a gerendelye, kormánya fából, majd ugyanennek a neve egy évszázad múlva már faeke.

48 3. Vasborona, melynek minden része valóban vasból készült, Nyugatról a XIX. század második negyedében jelent meg a nagybirtokon. A fogasborona elnevezései 5. kép. Vasfogú borona. Észak-Itália. 1569. Gallo, A. A borona elnevezés az egész magyar nyelvterületen ismert és használt, ami kétségtelenül nagy régiségére utal. Az egyéb elnevezések: fogas (borona), vazsborona erre vezethető vissza. Borona: rengeteg hangtani változatban használják részben az átvételtől, részben az adott nyelvjárástól függően: bránnya, branno, barona, berena, barana, borna, borno stb.

49 Jelző nélküli előfordulása mindig fogasboronára utal. Ez általánosan használt Dunántúl déli és nyugati részében, a nyelvterület északi részén (palócok), Tiszántúl középső területein, az erdélyi magyarok kizárólag ezzel élnek, egy boronáló, továbbá egy fogasborona kivételével, Székelyföldön pedig használják a boronáló borona megkülönböztető jelzőt.

50 A munka végzésére a boronál általános. Fogas jelentés tapadással a fogasborona jelzős összetételből származott, mellyel feltehetően a vesszőboronától akarták megkülönböztetni. 1552-ből már van egy bizonytalan adatunk a szóra." 1647: „Ket fogas borona" (Marosillye Hunyad m.);

52 1673: „A baronának avagy fogas bánnának az agyagos földön vasasnak kell lenni; a homokoson tsak/ö borona is elég";

53 1735: „Az udvarban va48 BALASSA Iván 1973. passim. 49 MNyA, RMNyA. 50 MNyA. 139, RMNyA. 91. 51 OklSz, TESZ. 52 SzT. 1. 179. 53 COMENIUS, A. J. NySz. 1. 291. 222