Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
B. Papp Györgyi: Árvíz Egerben – 1878. augusztus 30–31.
2. kép. Eger, Harangöntő utca 2. sz. ház kapuja. Fotó: Lónyaine Nagy Éva 3. kép. Eger, Harangöntő utca 2. sz. ház kapujának tövében lévő fa sín. Fotó: Lónyaine Nagy Éva A város védelmi rendszere a víz ellen A törökök elvonulása után a várost körülvevő városfal erősen megrongálódott. Eger földesura a püspök nem igyekezett kijavíttatni a hibákat , sőt engedélyezte hogy építkezési célokra használják fel. Jó néhány egri épület fala őrzi még ma is az egykori városfal maradványait. Az egyik városfal rész, az északi bejáratnál álló Cifra-kapu azonban átépítés alá került. Ennek oka az volt, hogy az Eger-patak itt érte el a várost. Itt volt a legalkalmasabb kialakítani egy gátat, amely veszély esetén megvédhette a várost az ár ellen. Eszterházy Károly 1770-ben elhatározta, a falakból védművet építtet, minthogy „a régiek bizonyítják, hogy ameddig a kőfalak fent állottak, ámbár gyakor nagy árvizek voltak, de soha az városon legkisebb kárt sem tettek"? Ezzel az állítással - majd a későbbiekben bővebben taglaljuk - sokan vitatkoztak és megcáfolták azt. A nagyszabású építkezés 1771-ben kezdődött el és 1781-ben fejeződött be. A terveket Zathureczky Sándor városi geometra készítette. 4 A kivitelezést Povolini János, sok más, jeles 3 HML. Eger v. tan. jkv. 1770. 75.1. 4 HML. Eger v. tervr. 1782. 82. LXIV. VII./16. 205