Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

Az egri urak azzal szegődtek „a haza szolgálatára", hogy október 26-án a kaszinójukat honvédelmi egyesületté szervezték át.

140 (Októberben Gyöngyösön is megalakult a honvéd[elmi] egyesület.) Az országszerte tomboló nemzetiségi lázadás ellenére a lakosság megbocsátóan viselkedett a megyébe került horvát hadifoglyokkal szemben. Vonulási útjukon, Hatvanban és Gyöngyösön inkább szánalommal nézték őket, az uraiktól félrevezetetteket. Egerben is „számos kíváncsi nép tódult bámulásokra, de részint a szánalom, részint az undor... elfordító róluk tekintetöket"'.'

4I A Közlöny tudósítója is kiemelte: „Ahelyett, hogy megharagudtak volna reájok, inkább megsajnálták... Úgy néztek ki... mint egy kolduscsapat. Alázatosan s érezve sorsuknak gyalázatát, mentek a nagy számban összesereglett nép között... Napi imádságok nem más mint az, hogy ámítójukat (Jellasicsot, M. L.) az istennyila mentől hamarább üsse agyon. "

I42 A 700-nál több horvát foglyot Egerben a volt trinitárius templomban szállásolták el „minden lehető jó bánásmód mellett", akiket még „fürödni is vitetnek a meleg (gyógy)vízre ".

I43 A radikális belpolitikai lépésnek tekinthető Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) megalakítása az erők erőteljesebb szervezését és összpontosítását célozta. Az OHB megalakításáról és Kossuth Lajos elnöki kinevezéséről a vármegye hivatalosan a november 2-i bizottmányi ülésen értesült.

144 Mind a vármegyei bizottmány, mind az egri honvédegyesületi bizottmány hűségét nyilvánította az OHB iránt. Puky Miklós alispán ez egri honvédegyesület nevében beterjesztette az OHB-hoz azt a felhívást, amelyet az egri nőkhöz címezett: „Hölgyei Egernek s vidékének! ...Elődeitek dicső tettét a férfiakéval együtt jegyzé fel a történet. Az egri hős hölgyek emléke honunkban tiszteltetik, míg külföld előtt a bámulat mintájaként áll... Az ámítva felbujtott nemzetiségek élethalál-harcot tusáznak ellenünkben. Hazánk több oldalról... fegyveres erővel megtámadva... Rögtönzött kórházaink sebkötéshez kellő ruhaneműeknek nagy szűkiben vannak, e szükség elhárítása most a honleányok legdicsobb feladata. Hölgyei Egernek és vidékének! Nem csalhat szilárd hitünk, miként mint elődeitek a csatában, úgy Ti e kellékek kiállításában a haza minden hölgyeivel vetélkedendetek. Honleányok! Ha a hazáért küzdők sebeire írt köthetnétek, ugye örömmel tennétek azt, hisz a sebesültek között kedves tieitek is lehetnek, a családapa szerencsés megérkeztén pedig Ti tudjátok, mint örülhet egy lelkes nő! Ha a haza élet-harcát vívó ifjú életét egy kötés tépettél megóvhatná ápoló kezetek, nemde szívesen cselekednétek azt, hisz a hazáért halni kész ifjúból gyáva férj soha nem leend. Hölgyei Egernek és vidékének! Ha a harcban vérző férfiakat a honnak, családotoknak s magatoknak megmenteni akarjátok, seb borításra alkalmas ruhadarabokat, a különben talán eldobandó (nem pamutos) rongyokból szaggassatok tépeteket, készítsetek kötésre szükséges pólyákat, szóval dicső feladástokhoz képest tegyetek, mit a sebesültek ápolására hasznost tehettek... "

I45 140 Kossuth Hírlapja, 1848. nov. 7., 493. 141 Uo. 142 Közlöny, 1848. nov. 1., 702. Hevesből. 143 Kossuth Hírlapja, 1848. nov. 7., 493. 144 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 402. 145 Kossuth Hírlapja, 1848. nov. 24., 552. 182