Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

Szabadkán, majd Verbászon álltak meg a hevesiek, ahol már láthatták a szerbek dú­lását. Spetykó részletesen írt arról a néhány elfogott szerbről, aki „több magyart elevenen nyúzott meg". Ui Spetykó megtudta, ezek a szerb gyilkosok „pápáiktól elámítva remény­lik, hogy ha bár a magyarok által megöletnek is, kevés napok múlva feltámadnak"'." 9 Au­gusztus 10-én Temerinbe, utána Jerekbe vonultak harcolni a hevesiek. Kiszács és Piros volt még harci álláspontjuk. 120 Szenttamás augusztus 21-i ostromakor br. Orczy István halt hősi halált közülük elsőként, 22-én Lenkey Károly huszárszázadából Fiath Pompejus fő­hadnagyot ágyúgolyó terítette le. 121 A heves megyei önkéntesek augusztus 29-30-án Temerinnél és Jareknál hősies har­cuk ellenére meghátrálni kényszerültek a túlerővel támadó szerb lázadók elől. A kudarc ellenére megállapítható, helyt álltak, amíg tehették. Szeptember első napjaiban visszaren­delték őket Heves vármegyébe, így néhány kivétellel valamennyiük hazanment. A hevesi nemzetőrökre is jellemző volt az, amit más megyék önkénteseinél is tapasz­talhattak. Hiába volt nagy a létszámuk, a harcértékük a silány fegyverzet és kiképzetlen­ségük miatt eléggé kicsinek bizonyult. Igaz, a hivatalos, hozzá nem értő hadvezetés és a fekete-sárga érzelmű néhány főtiszt árulása szintén a magyar védelem ellenére volt. A hadügyminisztérium egyes személyeinek hozzá nem értése a nemzetőrökben kételyt kel­tett, így fakadt ki egyikük Egy hevesi nemzetőr aláírással: „Magyarok Istene, teremts nagy embert számunkra! Mert ez a minisztérium nem képes megmenteni a hazát. " m Egyelőre a nemzetőrök toborzása abbamaradt a jelentkezések leállása miatt. Egyesek már nyíltan is szóltak a toborzás ellen. „Errefelé az egriek közt nagy ingerültség mutatko­zott, (aminek) oka főleg az volt, hogy ezek élhetésének alapja szőlő lévén, a szüretet itt nem hagyhatónak nyilatkoztatták.". 123 Egy nyílt utcai vitán az ellentmondót agyonütötték. 124 Az országos toborzási gondokat látva, gr. Batthhyány Lajos augusztus 13-án rendelettel intézkedett; „ Önkénytesen ajánlkozó, erős egyénekből begyakorlandó nemzetőri haderő al­kotására adott utasítást, amely a háború befejezéséig tartó szolgálatban rendes katona csa­patokkal egyenlő fegyelem alá lett volna rendelendő. " m Ilyen újonnan szervezett nemzetőri csapat 600 főből állott volna, akikkel a Délvidékre vonult önkéntesek felváltását tervezték. A hon iránti szeretet a kedvezőtlen események és helyzetek ellenére sem csökkent a lakosságban. Júliustól novemberig zökkenő nélkül folyt a hadi és házi adó befizetése, va­lamint a verbunk fizetése az újoncok segélyezésére. A júliusi, augusztusi összesítés a kö­vetkezőket mutatta: 126 Mátra járás 21 községéből 1041,31 Ft, Tárna járás 12 községéből 1032,45 Ft, Gyöngyösi járás 26 községéből 1294,13 Ft adót fizettek. 118 DEZSÉRI-BACHÓ László 1939. 22. 119 Uo. 120 Uo. és SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 399. 121 Életképek, 1848. okt. 14., 448. Eger, szept. 27-én és Pesti Hírlap, 1848. aug. 31. 817. Hazai mozgalmak с rov. 122 Marczius Tizenötödike, 1848. szept. 4., 595. 123 Közlöny, 1848. aug. 31. 364. Heves megyéből. 124 Uo. 125 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 399. és Közlöny, 1848. aug. 21., 364. 126 HMLIV-25. fond. 2. doboz, IX köteg. Almássy László főszolgabíró lev. Berecz Ferenc alispán­helyetteshez a Mátra járás... Eger, 1848. jól. 30., uo. Tárna járás..., uo. Gyöngyös, 1848. aug. 21. Eredeti összesítő ívek. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom