Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

zeti közölte - (és) elvök a megállapodás, így a kormány határozott emberei".

91 Pap „ előbbre, sebesen előbbre kíván haladni. Nyilatkozatai után Ítélve igazi radical, s ha kell, egykor köztársasági. Azonban ezen utóbbinak még (az) ideje hasonlíthatatlanul távol lévén, azt(at) csak elvben, s nem tettlegesen kívánja terjeszteni. "

92 A július 5-én, Pesten összeült első népképviseleti országgyűlésen a gyöngyöspatai küldött kivételével valamennyi Heves megyei képviselő jelen volt. A bécsi udvar kérésére az országgyűlés úgy határozott, hogy fegyveres segítséget nyújt az olasz szabadsaágharc leveréséhez. A hevesi képviselők politikai állásfoglalásai általában a kormány törekvéseit támogatták. Az első jelentős országos, sőt külpolitikai állásfoglalásuk a képviselőházi, július 22-i vitán vált ismertté az olaszok elleni fegyveres erők bevetése ügyében. A radikális Népelem nevű hírlap közlése szerint az olaszok ellen szavazott az egri Csiky Sándor, a gyöngyösi Almásy Pál, a pétervásári Fejér Lajos és a tiszananai Németh Albert. Nem jelent meg a szavazáson a gyöngyöspatai Gosztonyi János, a kápolnai Pap Pál és a nagyfügedi Puky Miklós.

93 Hasonlóan meghatározó volt a képviselők augusztus 23-i állásfoglalása a katonaállítási törvényjavaslat vitáján. A szavazáskor „azok, akik nem akarták, hogy a hadsereg mindjárt magyar lábra állíttassék a kiállítandó újoncokból, hanem úgy 20 ezerig a fennálló ezredekbe és így a fekete-sárga zászlók és a német vezérlet alá soroztassanak"

94 - Gosztonyi János, Fejér Lajos, Csiky Sándor és Almásy Pál - a távollevők pedig Németh Albert, Pap Pál és Puky Miklós voltak. V. Versek a nemzeti ügy szolgálatában Az újságokban közölt versek felértek egy-egy harci buzdítással. Különösen Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály versei voltak Heves megyében gyújtó hatásúak. A verseket nemcsak olvasták, hanem leírták, és terjesztették, sőt az iskolákban a tanítók szorgalmi feladatul meg is tanították. „Gyöngyösön a felső iskolában és a gimnáziumban, Pásztón, Hatvanban és a gyöngyösi járás több falusi iskolájában a zsenge, de értelmes deákok naphosszat skandálták a nagyon is szép versezeteket."

95 A szóbanforgó vers Petőfi Sándor: Két ország ölelkezése (Pesti Hírlap, 1848. június 6., 518.), Lenkei százada (Nép Barátja, 1848. augusztus 20., 177-178.), 1848 (Pesti Hírlap, 1848. november 19., 1087.) és a Csatadal (Pesti Hírlap, 1848. december 21., 1196.), valamint Vörösmarty Mihály: Harci dal (Pesti Hírlap, 1848. november 8., 1047.) című verse volt.

96 A megyében élő, vagy ide kapcsolódó költők közül Tarkányi Béla egri róm. katolikus papnak tulajdonítható a Nemzeti dal címmel ismert háromszakaszos költemény, amely az egri érseki nyomdából került ki, feltehetően az áprilisi törvények szentesítése után, mert benne még a királyt éltette: 91 Uo. 92 Uo. 93 Nép-Elem, 1848. júl. 25., 81-82. Az olaszok elleni fegyveres erőre szavaztak... 94 Uo. aug. 25., 185. 95 MOLNÁR József 1969. idézi a gyöngyösi ferences rendi História Domus feljegyzéseit. 96 Uo. 10. 175