Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

Egerben a város élén állt főbíró helyére május 27-én polgármestert jelöltek Rózsa Károly személyében. A főbírói hivatalba Schaffner Jánost helyezték. A városi közgyűlés június 2-án és 9-én ezt a jelölést-intézkedést megerősítette.

68 A felhalmozódott városi ügy gyorsabb intézése végett a főbíró csaknem kizáróan az igazságszolgáltatással foglalkozott. Önálló számvevői hivatalt is létesítettek, amely adókivetéssel is foglalkozott. A tisztújítást 28-án tartották, amelyen a már előzőleg megválasztott, és hivatalban lévő Rózsa Károlyt és Schaffer Jánost hivatalukban megerősítették. Gyöngyösön a július 26-i közgyűlésen rendezték meg az új, polgári közigazgatás, azaz a helyi önkormányzat tisztségviselőinek megválasztását. Mivel ez az első népképviseleti választások után volt, egyben végleges tisztújítást is jelentett. Bár a jelölő választmány által a képviselő-testületi tisztségviselőket nem választották, hanem megbízták, és csak a polgármestert választották szótöbbséggel. A fertálymesterek felmérése szerint négy jelöltet állítottak, közöttük Spetykó Gáspár költőt, aki azonban nem vállalta a jelölését. A többség Jakab Mihályt, a város tiszti ügyészét választotta első polgármesteréül. Július 29-én a polgármester-helyettes, egyben főbíró Borhy Antal - a főkapitány Panker Gábor, a főjegyző Fodor Flórián nyerte el a polgárok közakaratát képviselő választmány bizalmát.

69 Mindannyian bekapcsolódtak a forradalmi és nemzeti önvédelmi küzdelmekbe. Lokálpatrióták, akik a nemzet és az ország sorsát felemelni a városéval képzelték el. Szvetitska Antal tanácsos a város polgáraihoz szólva kifejtette, a testület a forradalom vívmányai által is védelmezve, a szabadságküzdelem „napfényességű, dicső ege alatt" tetteivel fogja megmutatni azt, hogy méltó a polgárok bizalmára.

70 Csakhamar kitűnt, az igéret nem maradt szóvirág. Gyöngyös város polgári önkormányzata folytatta az országos érdekű nemzetőri és katonai szervező munkáját, és elindította a város érdekét megtestesítő örökváltsági ügy rendezését. Bár az utóbbi intézését néhány hónap múlva bizonytalan ideig felfüggesztette, idők távlatából láthatjuk, mindkét feladatot a kapcsolt többivel az önkormányzat gyorsan, körültekintően és az érdekeltek közreműködésével oldotta meg.

71 Jakab polgármesterben megbízott a lakosság. Még a nyáron olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek összlakossági érdeket szolgáltak.

72 A helyi tisztségviselők választása előzte is, és követte is az országos választásokat. A polgári magyar politikai és társadalmi élet indításában az országos népképviseleti vagy képviselő-választás kiemelkedő szerepet viselt. István nádor az áprilisi törvények V. tc.-re hivatkozva május 20-án Heves és Külső Szolnok t. e. vármegye közönségét is értesítette „az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról", amelynek idejét június 26-ra jelölte meg. Ezt a nádori felhívást Heves vármegye június 2-i bizottmányi ülésén az alispán, Blaskovics Gyula közzé is tette.

73 Kihirdetésével a vármegye hivatalosan is hozzáfogott a választások előkészítéséhez, szervezéséhez és lebonyolításához. Még május l-jén, a vármegye közgyűlésén intézkedtek először az 1848: V. tc.-nek megfelelően az országgyűlési választások előmunkálataival kapcsolatban. Ezen, amint ezt már fentebb említettem, kijelölték a törvény által megadott 8 választókerületet a székhe68 Közlöny, 1848. jún. 16., 31. Eger, jún. 8-án és SEBESTÉNY Sándor 1981. 22. 69 MÁTRAI Sándor 1911. 166. 70 MOLNÁR József 1969.

1. 71 Uo. XVI. 72 Vö. DEZSÉRI-BACHÓ László 1939. 33-34. és SZABÓ László, Bártfai 55. 73 SZEDERKÉNYI Nándor 1893. 397-398. 172