Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

ben tapasztalhatók az országban."

30 A rabbi május 21-én Schnee László volt országgyűlési követhez nyílt levelet írt: „ Ön a minap berekesztett a magyar országgyűlésen a zsidók egyenjogúsításáért emelt szót; Az emberi jogokért és jólétért, a humánum és korszellem múlhatatlan követelményeiért emelte fel a szavát... Ez a nemeslelkűség, ha... ügyünk győzelemhez vezet, keblünket a legmélyebb hálával tölti el kegyelmességed iránt..."^ A gyöngyösi lakosság magatartása döntő volt abban, hogy az itteni zsidók a nemzeti ügy mellé állva anyagi áldozatot hoztak, és a nemzetőrségbe is jelentkeztek. Sajnos, a társadalmi egyetértés éppen a forradalmi tettek más-más értelmezése folytán hamar felbomlott. A konzervatív Nemzeti nevű lap már áprilisban jelezte a társadalmi feszültségeket kiváltó gazdasági tényeket, a folyamatok radikalizálódását: „A szőlős vidékeken a kedélyek izgatottsága leginkább észrevehető, ami alkalmasint a dézma megtagadását vonja maga után."

32 Elsőként Gyöngyös környékén szabadultak el a paraszti szemmeljogos indulatok, amelyek Gyöngyöstarjánban zavargásokhoz vezettek. „A nép ugyanis rosszul fogva föl a szabadság eszméjét, az összesített és elkülönzött földesúri birtokot erőhatalommal elfoglalá."

33 A gyöngyösi és a vármegyei hatóságok, hogy a földfoglaló paraszti mozgalmak terjedését és a szolgáltatások megtagadását megállítsák, törvényszéki ítélettel és sorkatonaság helyszínre rendelésével léptek fel. Az utóbbi sokat ártott „a forradalom szent eszméjének", sőt „a földmívelő lakosság nemzetőrségbejelentkezésének".

34 A forradalom nevében Egerben március 19-től, Gyöngyösön március 22-től az emberek nemzeti színű kokárdát viseltek, a középületekre zászlókat tűztek (Gyöngyösön még a házszámtáblákat is piros-fehér-zöldre színezték); március 24-én, illetve 25-én „sasvadászatot" tartottak, „minden köz- és magánépületről leszedvén az austriai címert".

35 Március 25-én „a nemzeti közöröm megünneplésére" a róm. katolikus székesegyházban Lévay Sándor nagyprépost Te Deumot mondott, amelyet a vármegye több településén (nemcsak a róm. katolikus templomokban) szintén megtartottak.

36 A forradalom nevében kinyilvánított sajtószabadság az egyik legnagyobb diadal volt. Az egri líceumi vagy érseki könyvnyomda március 19-től naponként ontotta részint a vármegyei törvényhatóság, részint az egri városi tanács közleményeit, gyakran az országos főhatóságok leiratainak sokszorosított példányait. Röpcédulai és plakátjai közül néhány a mai napig megmaradt.

37 az érseki könyvnyomda érdeme, hogy Spetykó Gáspár gyöngyösi költő forradalmi ihletésű versét közreadta. Spetykót a március 22-i népgyűlés lelkes hangulata, a gyöngyösi nemzetőrség megalapítása és Petőfi Nemzeti dala késztette versének megírására. A nyomda április 10-én vagy 11-én meg is jelentette:

38 30 Uo. 31 Uo., 1848. máj. 27., 68. Gyöngyös, május 21. DEZSÉRI-BACHÓ László 1939. 9. tévesen 27re keltezte a levelet. 95 év múlva a zsidók még mindig hálásan emlékeztek a gyöngyösiek filoszemita magatartására. L. SÓS Endre 1944. 128. 32 Nemzeti, 1848. máj. 2., 3. Vidéki mozgalmak с rov. 33 Uo., 1848. máj. 4., 7. 34 Uo. „A lázongók fejére kemény büntetés szabatott." A HML további (mátrai, Tisza vidéki) települések egykorú bírósági vizsgálati anyagát őrzi! L. még EMBER 124-133. 35 Pesti Divatlap, 1848. ápr. 1., 2. 36 Uo. 37 A versről a történeti feldolgozások nem tudnak. Dezséri-Bachó sem szólt róla a könyvében. A röpcédulára nyomtatott vers Molnár József tanár, muzeológushoz került, aki azt 34 évvel ezelőtt a gyöngyösi Mátra Múzeumnak ajándékozta. MM HA 1316. sz. L. Gyöngyösi Műsor 1998. márc. 35-40. 38 Uo. 165