Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Misóczki Lajos: Az 1848. évi forradalom és nemzeti önvédelem Heves megyei vonatkozásai

A hírlapok és a levéltári, múzeumi források felhasználásával az emlékírók és történészek az elmúlt másfélszáz évben több kitűnő munkában összegezték a megye 1848-1849. évét.

8 Mégis szükségesnek tartottuk, hogy a 150. évfordulón az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem publikált részletek és összefüggések új megvilágításával bemutassuk az 1848. évet. Felidézésükkel tisztelegjünk a dicső napok emlékei előtt. „Miként a szent ige - terjedt a hír" - az újságok közvetítésével, jegyezte fel a kortárs, Berecz Ferenc.

9 A már fentebb említett napokon Hatvanba, Pásztora, Gyöngyösre és Egerbe, valamint a velük szomszédos helyekre a 12 pont nyomtatott szövegét, Petőfi Sándor: Nemzeti dal című versét több példányban is magukkal hozták Pestről. A Pesti Hírlap a bőséges vidéki tudósításainak köszönhetően a legolvasottabb lappá vált. Mellette a Pesti Divatlap és a Marczius Tizenötödike, amelynek első három száma március 19-én jelent meg Pesten, március 30-ig 26-26 előfizetőt szerzett a megyében.

10 A pesti forradalom és az első intézkedések hírét örömmel fogadták az emberek. Lelkesen azonosultak a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjével. Nemcsak tudomásul vették a forradalmi vívmányokat, hanem azokat követve itt, e megyében is sorra megvalósították. Részint a pozsonyi országgyűlés március 16-i nyilatkozatának, részint a budai helytartótanácsnak és a felelős magyar nemzeti minisztérium elnökének pozsonyi, március 17-én kelt leiratának, körlevelének eleget téve." A vármegye székhelyén, Egerben, március 19-én Gáthy József főbíró elnökletével, a „több ezrekre menő városi nép roppant sokasága (6000 fő, M. L.) ...(bevonásával) az Isten szabad ege alatt képviselő-testületi közgyűlést tartott."

12 A közgyűlési határozatok értelmében az Érseki Lyceumi Nyomdában 4000 példányban kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt, és szétosztották a tömegben. Háromtagú bizottságot létesítettek Blaskovits Gyula, Zábráczky István és Csiky Sándor jelölésével, hogy eltöröljék a helybéli cenzúrát. A nyilvános közgyűlés harmadik határozati pontja a nemzeti őrsereg megszervezéséről szólt: Gáthy József elnökletével, Blaskovits Gyula megyei alispán másod elnökletével egy 20 tagú küldöttség vállalta az Egri Polgári Őrsereg felállítását. Az utóbbira vonatkozóan a küldöttség nevében Gáthy, Csiky és Nánásy Mihály „a hazafiságáról ismeretes" Lenkey Károly (János testvérbátyja, M. L.) nyugdíjas századost felkérte az őrsereg megszervezésére és „alkalmazására".

13 (Március 27-én a polgárőrség ezredesévé Csiky Sándort, őrnagyává Lenkey Károlyt és Miklosy Antalt választották.) A Pesti Divatlap egri tudósítója a 8 A számos feldolgozás közül SZEDERKÉNYI Nándor 1893

IV 390-421., BOROVSZKY Samu é. n. 610-617., DEZSÉRI-BACHÓ László 1939., SEBESTÉNY Sándor 1981., NAGY József 1978. 278283., MOLNÁR József 1969. 130-139., CSÉPÁNYI István-PINTÉR Nándor 1970.25-26., SEREG József 1994. 64-70., JUHÁSZ István 1995., HAJAGOS József 1995. 95-120. NÉMETI Gábor 1998. 9 GYVT VB. I. HMGE lev., A HMGE alapítóinak és tisztségviselőinek visszaemlékezései с köteg, Berecz Ferenc: Rendületlenül. 6. Töredék. Berecz 1848-ban vármegyei tiszti főügyész, majd alispánhelyettes volt. (A továbbiakban: Berecz) 10 Uo., az 1858. évi „Társasági jegyzetek" V-VI. 11 HMLIV-6. fond, 2. doboz (1009. sz.) Blaskovics Gyula alispán iratai, 1848. év, 50. sz., 132/1848. sz., Pozsony, 134. sz. Nyilatkozat. Nyomtatvány. Uo., 45. sz., 120/1848. sz., Buda 12950 sz. leirat Almásy Pál első alispánhoz. 12 Uo., 71. sz., 170/1848. sz., márc. 19. Nyomtatvány. 13 Uo., 1-26. fond, Almásy László Mátra járási főszolgabíró iratai, III. Megyei végzések. 1847-1848. év. Tekintetes nemes Heves megyének 1848-ik évi március 20-án, Egerben... Nyomtatvány. 162