Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Pálosné Nagy Rózsa: Vadaskertek a mai Heves megye területén a XVIII–XIX. században
Keglevich gróf jogutódja Erdődy Rudolf gróf lett, aki szintén nagy gondot fordított a szarvasállomány minőségi javítására, melyet vérfelfrissítéssel, valamint vadászati és erdészeti személyzet alkalmazásával igyekezett elérni. Az uradalomban 1 uradalmi erdőmestert - Latinak nevezetűt, - 3 erdészt és 6 altisztet alkalmazott. 34 Gr. Erdődy Rudolf szilvási vadászterületén 1900-ban terítékre került szarvasok száma: 101 db, ebből bika - erős 10 db, 6-10-es 17 db, tehén és üsző 74 db 35 Erdődy gróf azonban 1901-ben szilvási uradalmát eladja a szintén szenvedélyes vadász, Wessely Ernő cseh lovagnak. 36 Wessely a vadkárok és a vadállomány megőrzése céljából az egész uradalmi erdőbirtokot drótkerítéssel vette körül. 1912-től az új birtokos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett, aki szintén szívén viselte a vadtenyésztést. A vadtenyésztésre, vadgazdálkodásra az uradalom fekvése eszményi volt, köröskörül olyan hatalmas kiterjedésű erdőbirtokok övezték, mint pl. keleten az egri érsekség felsőtárkányi erdőbirtoka, melyekben szintén rendszeres vadgazdálkodás folyt. A parádi vadaskert A gyönyörű fekvésű Mátra kiváló talajviszonyainál és vízbőségénél fogva szintén kitűnően alkalmas volt a vad tenyésztésére. A Károlyi családban nem volt ismeretlen a fácántenyésztés. Az 1712-ben gr. Károlyi Sándor részére készült Az fáczányozásnak vagy azok öszveszelédétésének fundamentuma с írás 12. pontjában vadászának elrendelte, hogy „Derecske tájára utazzon, s ott fácánokat fogdosson össze s azokat Nagy-Károlyban Somos-kertben tenyéssze"? n Külön fejezet foglalkozik a fácánok teleltetésével (fácánházban), a kibocsájtás idejével, módjával, a szelídítő hellyel, és a fácánneveléssel. Gróf Károlyi György 1847-ben örökáron vette meg gróf Forgách Antaltól a Debrőparádi uradalmat, melyet legidősebb fia, gróf Károlyi Gyula örökölt. A parádi birtokon 7 000-10 000 holdat, melynek faállománya nagyobb részben bükk, kisebb részben tölgy volt, sodronnyal körülkeríttetett. Ez volt a híres mátrai vadas, a szarvas meghonosításának helye. Károlyi Gyula tenyésztett a Mátrában vadaskertben először szarvast. Az itteni, már meglévő állományhoz keresztezés céljából más vidékről hozatott szarvast, javítva ezáltal a minőséget. Az első 10 év fáradozása meghozta jutalmát, ugyanis Károlyi gróf a trófeakiállításon bemutatott trófeákért a megtisztelő Vadtenyésztő címet kapta. A Vadász-Lap 1886-ban a következőket írja: „...de hála - a pár év óta kifejtett - helyesebb vadászérzéknek, ma már kezdenek nagyobb gondot fordtani úgy a vadóvásra, mint a rendes vadászatra, s e részben a kezdeményező' a Mátrában Károlyi Gyula gróf volt". 3 * О az, aki a Mátrában elsőként elkezdte a vadóvást, és a rendes vadászatot. Vadjairól gondoskodott, nem csak lőtte, de gondozta is az erdész személyzettel együtt. Birtokán 1 erdőmester, 7 erdész, 3 erdész-segéd, 24 erdőőr teljesített szolgálatot. 1877-es írásos dokumentum szerint Zemanek György mint uradalmi erdész 1859. április 1-től dolgozott a debrő-parádi uradalomban. 39 34 FÖLDVÁRY Miksa 1920. dec. 5. 93.p. 35 FÖLDVÁRY Miksa 1920. dec. 5. 93.p. 36 FÖLDVÁRY Miksa 1920. dec. 5. 92.p. 37 É. KISS Sándor 1972. 3^1. 533.p. 38 VADÁSZ-Lap 1886. márc. 15. 115.p. 39 KÁROLYI Levéltár R414. 1. 152
