Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)
Horváth László: Adatok a hatvani temetők, temetkezések történetéhez
sülteket a románok kivégezték és itt hantolták el 1919. augusztus 3-án. 59 1988. óta egy emlékmű is jelöli a helyet, mely három átlyuggatott kőalakot formáz. (1959. március 21-én a Kossuth Lajos téren állítottak egy Tanácsköztársaság emlékművet, s néhány visszaemlékező szerint akkor az itteni sírokat igyekeztek felbontani, s az új emlékmű alá temetni a maradványokat. Az emlékművön 22 hatvani mártír és 29 ismeretlen vöröskatona szerepelt. Az már csak a sors fintora, hogy 1992-ben ezt az emlékművet lebontották.) Kossuth téri „Fekete szobor" Hatvan bevételéért vívott harcokban elesett szovjet tisztek díszsírhelye. A nevét a fekete gránit emlékműről kapta, melynek helyén 1925-től az „aranyhalas medence" állt, mely a tűzoltásra szükséges vizet tárolta a nyári szárazságok idején. Ide temették el Zsigulenszkov B. V. gárdafőhadnagyot, a Szovjetunió hősét is. 25. kép. 1919-es tömegsír feltárása a Csányi úton 26. kép. A Csányi úti emlékmű a mészárlás színhelyén 27. kép. A „Fekete szobor" Robotkay Lajosné felvétele 59 Liptai János visszaemlékezése HLM. T. 72. 28. 1. Liptai János maga is bujkáló vöröskatonaként volt szemtanúja a mészárlásnak: „...Vasárnap délelőtt láttuk, hogy a románok útnak indították a tegnap foglyul ejtett sebesült, félig felgyógyult vörösöket. Egy barátommal távolabbról óvatosan követtük őket a Rakottyásig. Itt megbújtunk egy közeli kukoricatáblában, és közelről figyeltük, mi történik. Láttuk hogyan sorakozik a kivégzőosztag, hogyan terelték össze az áldozatokat. Majd a tiszt parancsára megdördültek a puskák, kelepelni kezdett a gépfegyver. A szerencsétlenek, mintha lekaszálták volna őket, halomra dőltek. Akkor a hóhérok végigvizsgálták az elesetteket, keresték, nem maradt-e valaki életben. Néhányat utólag lőttek agyon, közvetlen közelről. Volt aki kéjjel ölt: egyik sebesültnek a belét forgatták ki pikával, másiknak a szemét szúrták ki szuronnyal... " 112
