Agria 34. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1998)

Kalicz Nándor: A kora bronzkori Makó kultúra két települése Heves megyében

IHb gödör: Kerek, hengeres gödör az előbbi közelében, alja lapos. Igen sekély, mélysége alig 55 cm, átmérője 160 cm. Leletei a napló szerint kora bronzkoriak, de nem kerültek beleltározásra és nem is találtuk meg őket. IIIc. gödör: Szabálytalan kerek alakú., fala enyhén összeszűkül, alja lapos. A három egymás közelében fekvő kora bronzkori gödör közül a legnagyobb átmérőjű (185 cm). Mélysége 120 cm. Aránylag kevés kora bronzkori cserepet tartalmazott, melyek első sorban tálakból származnak. (Ltsz. 79.2. 387-447). (11. kép 1-5). IV. Kutatóárok A lelőhely feltételezett keleti szélén jelöljük ki (10 x 2 m) (2. kép, 4. kép 2, 7. kép 1-2). A felszínen itt is elég szép számú kora bronzkori cserepet találunk. A humuszban az egész felületen jönnek elő cserepek, kivéve a déli végét. Az altalajt 40 cm mélyen érjük el és akkor válik világossá, hogy a kutatóárokba 6 gödör illetve gödörrészlet tartozik. Csak az árokba eső gödörrészeket tárjuk fel. valamennyi kora bronzkori. IVa. gödör: Kissé ovális, hengeres fala van. Hosszabbik átmérője 130 cm. Mélysége 65 cm. Kevés kora bronzkori (Nagy méretű seprős és durva felületű edényekből származó) leletet tartalmazott. (Ltsz. 79.2.448-451) (12. kép 10-11). IVb. gödör: Kerek, kissé méhkas alakú, alja lapos. Átmérője 160 cm, mélysége 95 cm. Felső részén viszonylag sok cserepet találtunk, 40 cm-től lefelé alig volt benne lelet. Kora bronzkori. Csak a kutatóárokba eső részét tárjuk fel. Aránylag sok leletet tartalmazott. IVc. gödör: Ovális alakú. Nagy része a kutatóárokba esik. Hosszabbik átmérője 145 cm. Alja lapos, mélysége 105 cm. Kora bronzkori leleteket tartalmazott. A IVb. és IV.c. gödör leletanyagát együtt leltározták be. Ezek fazékból és különböző tálakból származó cserepek és egy csiszolt kőkalapács töredéke (Ltsz. 79.2.452-509). (12. kép 1-8). IVd. gödör: Kerek alakja van és csak fele esik a kutatóárokba. Átmérője 135 cm. hengeres, alja lapos. Mélysége 95 cm. Kevés kora bronzkori leletet tartalmazott. IVe. gödör: Kerek fala hengeres. Csak a szelvénybe eső fele részét tárjuk fel. Alja lapos, mélysége 120 cm. Ennek is csak a felső részén találtunk néhány cseréptöredéket. Kora bronzkori. IVf. gödör: Meghatározhatatlan alakú gödör részlete a kutatóárok északi végében. Alja lapos, mélysége 72 cm. Kevés lelet volt benne. A

III. kutatóároktól északkeletre kijelöltem a K-Ny irányú V. kutatóárkot (15 x 2 m) (2. kép). Az altalaj határát 40-50 cm mélységben érjük el. Csak két szarmatakori elszíneződés mutatkozik kevés cseréppel, ezért ezeket az objektumokat nem tárjuk fel. A

IV. kutatóárok déli végétől nyugatra kijelöltem a VI. kutatóárkot (10 x 2 m) (2. kép). Csak kis mennyiségű szarmatakori cserepek jeleznek objektumokat. Nem bontjuk ki őket. Az I. szelvénnyel párhuzamosan, délre kijelöljük a VII. kutatóárkot (5x2 m). Az altalajon nem mutatkozott semmiféle objektum. Ezután a leletementést befejeztük. A kis leletmentés alapján megállapítható, hogy a Tárna egykori kanyargós alacsony partján mintegy 100 x 50 m-es kiterjedésű bronzkori telep élete nem lehetett tartós, mivel az objektumok igen ritkásan helyezkedtek el és 1-2 kivételtől eltekintve nem sok leletet tartalmaztak. Építményre utaló jelet nem találtunk. A leletek a jellegzetes kerámia alapján a kora bronzkori Makó kultúra körébe sorolhatók. A szarmatakori települési objektumok alig értékelhetők, mivel minden gödörben csak néhány cserép és állatcsont volt. A tarnabodi ásatáson 4 kutatóárokban összesen 12 kora bronzkori objektumot találtunk (a 8 szarmatakori gödrön kívül), amelyek mind a Makó kultúra körébe tartoztak. 9