Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
H. Szilasi Ágota: Költő és festő, irodalom és festészet. Tárkányi Béla és Kovács Mihály barátságáról
mely irodalmi vagy művészeti célt előbbre segíthessen. Mindamellett, hogy művészeti díjat alapított, 105 legjobb barátján, Kovács Mihályon kívül több művészt is pártfogásába vett. 106 Saját képgyűjteménnyel is rendelkezett, melynek darabjait elsősorban barátai festettek vagy másoltak számára. Halála után végrendeletében a Magyar Nemzeti Múzeumra, az Országos Képtárra és a Nemzeti Arcképcsarnokra hagyta festményeit. 107 „...úgy látom, hogy Isten külön tényezőül házasított össze minket egymással." (Tarkányi Béla leveléből Kovács Mihálynak Egyekről 1858. január 10.) Kovács Mihály azok közé a XIX. századi művészek közé tartozik, kinek munkássága a közgyűjteményekben megtekinthető festmények, a korabeli források és a kiadott önéletrajzírás alapján igen jól körvonalazható. A tíz éve megjelent monográfia kiválóan rendszerezi az ismert műveket és követi végig a művész életútját, melyhez sok segítséget kapott az önéletírástól, valamint Tarkányi Kovácshoz írt leveleitől. 108 Azonban egy öregkori visszaemlékezésnél, melynek hangvétele és tartalma az éppen aktuális társadalmi és szakmai igényekhez idomult, részletesebb képet kaphatunk a levelekből, melyek pontos datálhatóságukkal és személyes hangvételükkel a művész árnyaltabb jellemzéséhez segítenek hozzá. Sajnos a monográfia csak az 1854-től 1858ig terjedő Tarkányi által írt levelekre és a század elején közölt Benkóczy Emil által írt két cikkben megjelenő néhány Kovács levélidézetre támaszkodott. 109 A Zirci Apátság Levéltárából 110 1950-ben az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárába került Kovács által irt levelek alapján 1850 októberétől - Kovács Egerből való első távozásától - 1886 februárjáig - Tarkányi haláláig - követhetjük nyomon az eseményeket és sok kérdésre pontosabb választ kaphatunk. Kovács egyenletes, tisztán olvasható, szálkás, szinte rajzolt kézírásának olvasásakor egy olyan személyes világba csöppenhetünk, mely a művész érzelmeinek sokrétűségével, művészi felfogásával, a vele ilyen-olyan kapcsolatba kerülő emberekkel, az őt foglalkoztató eseményekkel, a művészetére nagy hatással lévő utazásaival, de humorérzékével, barátja iránti szeretetével és megértésével is megismertet bennünket. 105 Tarkányi már kanonoki jövedelméből 1884-ben alapította az egyházi témában odaítélhető díjat, mely 1000 koronát ért. 106 Lásd 86-os jegyzet. Ide sorolhatjuk még Vágó Pált is. 107 1878-ban, abból az alkalomból, hogy Toldy Ferenc özvegye a Kisfaludy Társaságnak ajándékozta Czucsor Gergely rabláncait ő is felajánlotta a társaságnak azt a portrét, melyet Kovács Mihály még 1851 nyarán festett Egerbe, az akkor szabaduló költőről. 108 Többen foglalkoztak Kovács egész művészetének elemzésével, így Szegedi Maszák Hugó jelentetett meg egy rövid életrajzot a Művészet 1910-es számában p: 250-260., de a század elejéről a legteljesebb monográfiát Bíró Bélának köszönhetjük 1930-ból. A legújabb monográfia 1987-ben jelent meg Ludányi Gabriella kutatásai nyomán. 109 Lásd: 2-es jegyzet. 110 Szeretnék köszönetet mondani Hervay Ferenc Leventének, a Zirci Ciszterci Apátság levéltárosának, hogy információjával hozzá segített a levelek megtalálásához, valamint köszönöm az Országos Széchényi Könyvtár munkatársainak a segítségét, hogy a levelek fénymásolatát a Dobó István Vármúzeum megkaphatta. 683
