Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)
Berecz Mátyás: Vázlat Danielik Napomuk János püspök közéleti pályájáról (1817–1888)
egyházi hírlapirodalom úttörőjeként számon tartott Religio és Nevelés című katolikus folyóiratnak. 1848 elején a lap akkori tulajdonosa és főszerkesztője, Somogyi Károly, magához hívja Pestre segédszerkesztőnek. A fiatal rozsnyói pap a forradalmi események kellős közepén érkezik meg a fővárosba. Erős katolikus elvekkel felvértezve, szigorú konzervatív szellemtől vezérelve lát munkához. Már a nyár folyamán átveszi a szerkesztést Somogyitól, aki magának csak a kiadói jogokat tartja meg. „Ellensége minden forradalmi eszmének s törekvésnek" 5 , ugyanakkor a polgári átalakulás szükségességét a tőle telhető módon igyekszik elfogadni; sőt kimondottan toleráns szerkesztői magatartásról tesz tanúbizonyságot, amikor az egyháza belső megújítását célzó liberális eszméknek is teret enged lapjában. A háború kitörése és a radikális politikai fordulat réme azonban végleg eltávolítja a magyar kormánytól. A klérus és az arisztokrácia ókonzervatív érzelmű tagjainak többségéhez hasonlóan Bécs pártjára áll; Somogyi visszaemlékezései szerint megkísérli átalakítani a lapot „politikai orgánummá ... az elnyomó német hatalom szolgálatában". 6 A Religio és Nevelés vezetésében eluralkodó válság nagyon jól tükrözi a katolikus papság akkori megosztottságát. Amikor 1849 januárjában a serege élén Pestre bevonuló Windischgrätz herceg kiáltványát Danielik leközölteti, a nemzeti eszmék iránt fogékonyabb Somogyi visszalép, Danielikre hagyva a lap tulajdonjogait is. 1849 őszén a fegyverropogás elültével a bécsi kormányzat újrarendezi a magyar katolikus egyház szétzilált sorait, a megüresedett egyházi „benefíciumokat" a klérus udvarhű, illetve kevésbé kompromittálódott tagjaival töltve be. Danielik, aki a honvédség tavaszi offenzíváját követő „általános futás" során Bécsbe menekült, a hazai katolicizmus félhivatalos lapjának kifogástalan lojális szellemű szerkesztéséért most bizton számíthat a kormányzat nagylelkűségére. Várakozásaiban nem kell csalódnia. 1849. október elsején megkapja az egri főkáptalanba szóló mesterkanonoki kinevezését, sőt a hónap végén báró Karl Geringer császári biztos a hazai iskolák átszervezésével foglalkozó bizottságba is meghívja. A fiatal kanonokot stalluma és káptalani jövedelmei Egerhez kötik ugyan, de becsvágya Pesten marasztalja. A lojális hazafi 1849 szeptemberétől Religio címmel megjelenő lapjának szellemiségét a katolikus egyház és a birodalom erőinek mindkét félhez méltó szövetségének 7 reménye és az ebből táplálkozó optimizmus hatja át. Bizakodó hangulata azonban Haynau rémuralma alatt hamar szertefoszlik. „Az új kormányzati rendszer... az oltárt a trón szövetségesének vallotta, tényleg azonban úgy bánt az oltárral, mint a trón zsámolyával". 8 A katonai kormányzat a rend és nyugalom fenntartásáért a papságot is felelőssé teszi, ugyanakkor egyházi személyek százait, köztük számos főpapot idéztet hadbíróság elé. A lemondatott Hám János örökébe lépő új hercegprímás, Szcitovszky János ugyan maga is egyetért a megtévedtek felelősségre vonásával, illetve a testületen belül elburjánzó radikalizmus elfojtásával, mindezt azonban az egyház belügyeként kívánja kezelni. A hatóságokat viszont ezek a 5 SZVORÉNYI József, 1891.6. 6 SZABOLCSI Miklós (szerk.), 1985. 232. 7 CSORBA László, 1988. 369. 8 NOTTER Antal, 1904.45. 332
