Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres Gábor: Népi jogszokások kutatása Heves megyében

temény

28 adataira támaszkodott. Mattyasovszkyt megelőzően is voltak gyűjtési fonásai, de megyénket ezek közül egyik sem érintette. A Történelmi Magyarország területén 1867ben a zágrábi akadémia indított jogszokásgyűjtést, mely a Bánságra és Bács megye csajkás kerületének szláv lakosságára is kiterjedt. A kérdőív 352 kérdést foglalt magába. A prágai Narodopisny Vestnik Ceskoslovansky nevű néprajzi folyóirat 1897-től „tót"—szlovák jogszokásokkal is foglalkozott. 1914-ben pedig részletes kérdőívvel igyekeztek ezek gyűjtését segíteni. 1907-ben a Turócszentmártonban működő Slovenské Pohlady folyóiratban jelent meg szlovák jogszokások gyűjtésére vonatkozó kérdőív. Tagányi Károly etnológiai kitekintésű munkája folytatás nélkül maradt, de nem hatás nélkül. A jogszokások gyűjtése folytatódott, de hasonló szemléletben és igényességgel megírt kötet nem látott napvilágot. A magyar jogszokások monografikus összefoglalására is hatvan esztendőt kellett várnia a honi néprajztudománynak. A harmadik országos gyűjtés megyei vonatkozásai Az országos gyűjtések közül ez az első, mely figyelembe veszi mind a néprajz, mind a jogtörténet módszereit, eredményeit. A munka 1939-ben vette kezdetét, hivatalos aktusa az igazságügy miniszter 30.051/1939. számú rendelete, felhívás népi jogszokások és jogi hagyományok gyűjtésére. A Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézetét ekkor Győrffy István vezette

29

. Itt alakult meg az a munkacsoport, mely a tudományos előkészítést végezte. Tagjai voltak: Fél Edit és Szendrey Ákos mellett Bónis György, Papp László illetve Hofer Miklós táblabíró. Ez időben az igazságügy részéről megbízott táblabíró kivételével a felsorolt kutatók a téma legjelesebb szakértői, amit publikációk sora is igazolt.

30 Szakmai irányításukkal került kidolgozásra az a kérdőív, mely alapján az adatfelvételezés az ország egész területén megtörtént. A gyűjtés célja többrétegű. Jelen van ezúttal is a jogi cél, hiszen az igazságügyi tárcának szándékában állt a jogalkalmazásban felhasználni az eredményeket. E mellett szólni kell a politikai célzatról is, a fokozódó német terjeszkedéssel, kultúrfölény elmélettel szemben, magyar sajátosságokat hangsúlyozó kutatási eredményeket mutattak fel. Győrffy Istvánnak köszönhetően

31 felélénkültek a népi jogélettel kapcsolatos vizsgálatok. A témát a fent felsorolt - pesti egyetemen tanító - kutatók önálló stúdiummá formálták. A tudományos műhelyben megszületett gondolat, hogy a vizsgálatokat országos gyűjtéssel alapozzák meg hamarosan megvalósulhatott. Az említett miniszteri rendelet után megkezdődött a kérdőívek szétküldése. A Mattyasovszky-féle gyűjteményhez hasonlóan a Jogi gépezeten" keresztül igyekeztek az adatokhoz hozzájutni. Foglalkozásukat tekintve a következő személyek kapcsolódtak be: 28 MATTYASOVSZKY Miklós 1904. 29 Magyar Néprajzi Lexikon II., 1979. 373. 30 FÉL Edit 1943., 1944., SZENDREY Ákos 1936., BÓNIS György 1939., PAPP László 1939., HOFER Miklós 1943., 1944. 31 SZABÓ László 1990.30. 493