Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Veres Gábor: Népi jogszokások kutatása Heves megyében

Az első országos gyűjtést végzők soraiban néprajzkutatót nem találunk, az említetteken túl ez azzal is magyarázható, hogy csak egyetlen jogi szokáskört vizsgáltak - az örökléssel kapcsolatban - másrészt a sikertelen adatgyűjtések terelik a gyűjtés szervezőit az apparátus felé. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter Mattyasovszky Miklóst 1901-ben Németországba küldte

15 az öröklési jog tanulmányozására. Ekkor ugyanis a német PTK kapcsán ezt a kérdést ott alaposan feldolgozták.

16 A németországi út hatására ismerte föl Mattyasovszky, hogy a magyar öröklési szokás ismerete nélkül nem lehet tárgyalni az öröklési jog reformjáról. Először ő maga próbálkozott, magánlevélként küldte szét kérdéseit a királyi közjegyzőkhöz, nagy részére azonban nem kapott választ. Ezután egyesületi úton terjeszti a kérdőívet, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületen keresztül, de ennek az eredménye sem volt kielégítő. Maradt a hivatali út, Darányi földművelésügyi és Plósz Sándor igazságügy miniszter megegyeztek, ezt követően az öröklési szokásokra vonatkozó kérdőíveket kiküldik a királyi járásbíróságoknak és a királyi közjegyzőségekre. Heves megyében Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Pétervásárán és Tiszafüreden működött ekkor járásbíróság.

17 A közjegyzőségek területi kialakítása is a századforduló éveiben zajlott. Dr. Lipcsey Péter egri királyi közjegyző 1902- ben halálozott el, a kérdőív kitöltése már utóda - fia ifjabb Lipcsey Péter - hivatali idején történt. Ezt követően - 1904-ben - szakították ki az egri közjegyzőség területéből Tiszafüred székhelylyel, dr. Tarján Béla vezetésével, a megye immár ötödik közjegyzőségét. A gyűjtés idején Gyöngyösön dr. Csathó Lajos, Hatvanban dr. Szécsi Ferenc, Hevesen dr. Brünauer Emil a közjegyző. A felsoroltakhoz megérkezett kérdőívek öt fő kérdéscsoportot tartalmaztak, az öröklés köréből. Mattyasovszky a jogi szokások gyűjtését hangsúlyozza, s a későbbi feldolgozás során is élesen elválasztja az érvényben lévő jogi szabályozástól l8 Az első kérdéscsoport az osztály módozatait vizsgálja. Megyénkben - mint azt Széky Péter vármegyei közgazdasági előadó levele is bizonyítja

19 - a gyermekek, mint törvényes örökösök körében nagyobb részt az egyenlő osztozkodás uralkodik. A leány és a fiú leszármazottak egyenlő arányban osztották meg maguk között a szülőktől örökölt vagyont. A megyére vonatkozó megállapítás mellett érdemes a kisebb területekre jellemző, eltérő adatokat is szemügyre venni. Eger vidékén a századfordulón az öröklési esetek csaknem felében a fiú vette át az ingatlant és a gazdasági felszereléseket. A feudális eredetű szokás a fennálló törvénnyel szemben, mely 1840 óta az egyenlő osztályt mondta ki, itt tovább élt. A lányok öröklési szokásban konzerválódott alárendeltségét támasztja alá az a momentum, hogy amennyiben több fiú örökölt, az egyik átveszi az ingatlant, de a többi is a forgalmi érték szerint nyer kielégítést az örökségből. Ezzel szemben, ha leány fiú mellett örökölt, az ingatlan értékét meg sem közelítő módon kapta meg a jussát. Pétervásáráról beérkezett jelentés az előbbiekben leírtaknak megfelelően ír a lányok öröklésének kérdéséről. Már Mattyasovszky „palóc jellegről" beszél, hiszen az öröklési jogi szokást Nógrád és Borsod megye palócnak tekintett tájain hasonlóan írták le, s mint a későbbiekben látni fogjuk, az 1947-es gyűjtés is erre az eredményre vezet. Beszélhetünk-e egy konzerválódott feudális csökevény népcsoporthoz való kötése révén palóc jellegről? Ez időben a fiági öröklés szokása a volt jászkun kerületekhez tartozó helységekben, a paló15 MATTYASOVSZKY Miklós 1904. 3-4. 16 A német Polgári Tv könyv, 1900. Január 1-én lépett hatályba 17 BOROVSZKY Samu 1909. 291. 18 MATTYASOVSZKY Miklós 1904. 289. 19 MATTYASOVSZKY Miklós 1904. 342. 490