Agria 33. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1997)

Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig

egyesült, csatlakozott az átányi anyaegyházhoz. Az egyezség így szólt: „Mi alább megírt tekintetes hevesvármegyében levő Heves, Szárazbeő és Tenk nevezetű curiale praediumnak földes urai és reformált hívei, megegyezett akarattal kívánjuk magunkat egyesíteni, vagyis affiliálni, vallásunkon levő átányi anya egyházhoz, az alább megírt módon u. m.: 1. Az átányi anyaeklezsiának praedikatora tartozik alkalmatos káplánt tartani, aki mi hozánk minden 3

ik vasárnapon kijővén kétszer itten azon napon és helyen tartozik az istenszolgálatot véghez vinni, a melyen mi meg fogunk egyezni. 2. Keresztelés, esketés, temetés végett minden adandó alkalmatossággal tartozik kijönni az átányi egyházban megerősített fizetés szerint. 3. Minden sátoros ünnepeken tartozik a diák egyszer szolgálni. 4. Mi is földes urak az átányi nemes eklezsiának prédikátora által tartandó alkalmatos káplán szolgálatáért fogunk fizetni esztendőnként 80, nyolcvan forintokat. Az átányi kisebb preceptornak (tanítónak - a sz.) 6 forintokat. Ki is a rendelt időkben tartozik mindenkor eljönni az isteni szolgálatra éneklés végett. 5. A káplánnak megkívántató ház építéséhez egyharmadrész költséggel segítségül leszünk az átányi nemes eklezsiának. 6. Ezen filialis eklezsiáknak mindenkor votuma legyen a prédikátor és káplán választásában és hívásában. Melynek szentül megállására és teljesítésére magunkat kötelezzük. Kelt Tenken Böjtelőhavának 12

ik napján 1794

ik esztendőben. Saját pecsétjökkel megerősítve: Csorna Sámuel, a tenki ref. egyház gondnoka, Gélén Mária 1. Gellén István, Gellén Julianna, ifjabb Papszász György, a szárazbeői 1. egyház kurátora. Papszász Mária, Barkassy József, Szőcs István, Bernáthfalvi Bernáth József, Consiliarius öregebb Nemesbikky Nyireő István, a hevesi leányegyház kurátora és képviselői."

18 Vessünk néhány pillantást a társ leányegyházakra is! Tenk is, Szárazbő is pusztaság, rajta elkülönült földesúri birtokokkal. Szárazbő (alsó és felső) Tenk, Átány, Kömlő és Besenyőtelek határai között elterülő vízjárta, jól termő terület volt. Az elnevezés napjainkban is fellelhető Tenk, Átány és Kömlő földrajzi helynevei között.

19 Birtokosai közül legjelentősebb a Gömör vármegyéből származó Papszász család, akik 1734-ben az újszerzeményi bizottság határozata alapján szerezték a szárazbői részbirtokot. József (született: 1799) és Lajos is (született: 1806) jelentős közigazgatási tisztséget töltött be.

20 A többi földbirtokos nagy része szintén a Felvidékről származott, például a Recsky, Szemere, Puky, Fáy családok.

21 Figyelemre méltó, hogy a XIX. század közepén a szárazbői puszta lakóinak kétharmada református, mely számításaim szerint messze fölötte áll a hevesi és tenki hívek katolikus lakossághoz mért arányainak.

22 Tenken Csorna Sámuel birtokán volt jelentős református lakosság, később - a XIX. század első felében- a Fáy, Gyulai birtokon. A leány egyházak egyesülésének idején a hevesi érdekek legfőbb pártfogója Bernáthfalvi Bernáth József (1738-1805), királyi udvari tanácsos és septem virilista, a hétszemélyes tábla ülnöke volt (1787-1803).

23 1798-ban máig féltve őrzött ezüst borosztó kelyhet 18 NAGY Mihály 1888. 5. 19 Heves megye földrajzi nevei III. 1980. 37., 64., 75. 20 BOROVSZKY Samu 1909. 674. 21 BOROVSZKY Samu 1909. 658-677. 22 FÉNYES Elek 1851.66. 23 Szülei Bernáthfalvi Bernáth János és Péli Nagy Judit. Testvére, Ferenc, Zemplén megye másod alispánja. (1785-1790) NAGY Iván 1863. II. köt. 30. 294